Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)
T - Tatársánci ősgyep Természetvédelmi Terület - Tatárszentgyörgy - Tatay Sándor, író - Táté (román: Totoi) - tátorján (Crambe)
Tatársánci ősgyep Természetvédelmi... 772 gyár (1941), 1478, ebből 1349 rom., 72 magyar, 30 cigány, 25 szt. (1992). Vallás: g.kel.: 1059, ref.: 257, r. k.: 230 (1900), g.kel.: 1289, pünkösdista: 182 (1992). Határa: 4752 kh, közel a fele erdő: 349 kh osztatlanul a volt úrbéreseké, 3423 kh Bozsán Vilmosé (1909). - Kk. a Szalárdi járásban, körjegyzőségi székhely. 1928-ban területéből jött létre Orvisel (Orvişele). Fő megélhetési forrás a homokbányászat, a földművelés és az állattenyésztés. A ~ Asphalt és Kőolaj Rt. 1899-ben alakult. Gyártelepén a 2000-es évek elején aszfaltot, lakkot és aszfaltolajat állítanak elő. 1913-ban áll. elemi népisk. nyar. Nyolcoszt.-os isk.-ja van. A Kossuth-mellszobor (1902) 1925-ben eltűnt. 1785-ben épült g.kel. fatemplomát lebontották, restaurálták, majd újjáépítették a Körösvidéki Múza kertjében, végül az 1990-es években a Nagyváradi Egyetem udvarán állították fel. Tatársánci ősgyep Természetvédelmi Terület: 1971-ben jött létre Orosháza közig.-i határában. Területe 0,58 ha. 1997-től aKörös-Maros Nemzeti Park része. A Nagy Tatársáncon tenyésző ősgyep az Alföld egykori természetes gyepnövényzetének maradványa. Tatárszentgyörgy: kö. Pest m.-ben, Dabastól D-DNy-ra. L: 1894 (1900), 4079 (1949), 1648 (1990), 1814 (2001). Vallás: r. k.: 3027, ref.: 161, izr.: 19 (1930). Külterületi lakott helyei: Baracs (1192), Sarlósár (145), Szabadrét (127), Szeleczkymajor (153 fő, 1930). Határa: 5506 ha, ebből 1876 ha szántó, 1463 ha rét, legelő és 1408 ha erdő (1984). - Nk. az Alsódabasi, 1950-től a Dabasi járásban. 1990-től önkormányzata van. - Mg.-i jellegű település, jellemzően kis- és középbirtokokkal, rozs-, árpa-, kukorica- és szőlőtermesztéssel, szarvasmarha- és juhtenyésztéssel. Legnagyobb birtokosa a gr. Batthyány család (3800 kh, 1935). 1950-ben alakult az Új Alkotmány Tsz, amely átalakulások után az Örkényi Béke Tsz-be olvadt. 1945 után textil-, kefe-, seprő-, fa- és vasip., amint asztalosüzem működött. - Kereskedelem: Hangya Szöv. - Óvoda, ált. isk., körzeti és fogorvos, gyógyszertár, Teleház van. - Villany-, ivóvíz- és gázhálózata az 1990-es évek közepére kiépült. - R. k. temploma (1858) falán az I. vh. 49 és a II. vh. 32 halottjának tiszteletére emléktáblát helyeztek el. A Rákócziemlékoszlopot 1924-ben állították. Az Orbán-erdő (15 ha) természetvédelmi terület. Tatay Sándor (1910. máj. 6. Bakonytamási -1991. dec. 2. Bp.): író. Teológiát és bölcsészetet hallgatott. Gyári munkás, később tisztviselő, kölcsönkönyvtárat és papírkereskedést nyitott, a badacsonyi turistaház gondnoka. Bejárta csaknem egész Európát. A Kelet Népe c. folyóirat szerkesztője. A II. vh. után Badacsonyban visszavonultan élt. Regényeiben, elbeszéléseiben főként a szegények sorsát és a paraszti életet mutatta be. A Simeon család c., ötkötetes ciklusában a m. társadalom két vh. közötti képét rajzolta meg. Szélesebb körben ifj. regényei (Kinizsi Pál, Puskák és galambok) révén vált ismertté. - A M. írószövetség ifj. és irodalmi szakoszt.-ának elnöke. József Attila-díj (1957, 1961, 1979), Művészeti Alap Irodalmi Díja (1980), a Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1981), SZOT-díj (1987), Az Év Könyve Jutalom (1986), Kortárs-díj (1990), Kossuth-díj (1991). F. m.: Az eke. (Bp., 1931); Jelek a porban. (Bp., 1939); Zápor. (Bp., 1941); Csipke. (Bp., 1942); Ludas Kata. (Bp., 1943); Ludas Kata és más elbeszélések. (Bp., 1944); A Simeon-ház. (Bp., 1955); Ének a szőlőhegyről. (Bp., 1955); Kinizsi Pál. (Bp., 1955); Vulkán. (Bp., 1958); Kenyér és virág. (Bp., 1959); Fehér hintó. (Bp., 1960); A Simeon család. Regénytrilógia: A Simeon-ház; A második leány; Kenyér és virág. (Bp., 1960); Puskák és galambok. (Bp., 1960); Kelj fel és járj! (Bp., 1961); A nyugati kapu. (Bp., 1962); Az ítélet napja. (Bp., 1964); Szülőföldem a Bakony. (Bp., 1967); Bujdosásunk története. (Bp., 1967); Diszharmónia. (Bp., 1968); A táltos autó. Mesék. (Bp., 1968); A szerelem szőnyege. (Bp., 1970); Hes asszonyok, asszonyok. (Bp., 1972); Meglepetéseim könyve. (Bp., 1974); Lődörgések kora. (Bp., 1977); Lyuk a tetőn. (Bp., 1980); Hét szűk évtized. (Bp., 1983); Bakonyi krónika. (Bp., 1985); Palacsinta apróban. (Bp., 1986). Irod.: Antal László: T. S., a novellista. (Dunatáj, 1955); Varga Domokos: Látogatóban T. S.-nál. (Élet és Irodalom, 1968). Táté (román: Totoi): falu a Maros mellett, Gyulafehérvártól KÉK-re. 1919-ig Mo. (Alsó-Fehér vm.), 1919-től Románia része. - L: 967, ebből 965 rom. (1900), 995 (1941), 561, ebből 556 rom. (1992). Vallás: g.kel.: 725, g. kat.: 240 (1900), g.kel.: 551 (1992). Határa: 2141 kh; közel a fele szántó; 495 kh osztatlanul a volt úrbéreseké, 146 kh a gyulafehérvári r. k. püspökségé (1909). Kk. az Alvinci járásban, az oláhherepei körjegyzőségben. Tátika-csoport: —tanúhegycsoport a Keszthelyi-hg.-nek a Zsidi-medencétől elkülönített É-i, a Gyöngyös-patak és a Marcal forrásai közötti részében. Legmagasabb röge (Tátika, 413 m) egyben a hegycsoport névadó csúcsa, tetején várrommal. Pannon rétegekre települt bazaltból áll, a bazalt alatt felső-pliocén rétegek találhatók kb. 270 m magasságig. A lávatakarónak még számos kúpja van, közöttük a hegycsoport másik kiemelkedő röge, a Szebike (404 m) és a Kovácsi-hegy (356 m). A kistáj tölgyes erdőkkel borított tetői kedvelt kirándulóhelyek. A ~ településhálózata 9 km.-ből áll, amelyek együttes lakosságszáma alig 4,7 ezer fő (2004). A ~ területén a 20. sz. második felében még számos kőbánya működött (pl. Uzsabánya), amelyet a növekvő idegenforgalmi hasznosítás és a terület jelentős részének természetvédelem alá vonása (pl. az uzsai Csarabos-erdő, a lesencetomaji mamutfenyők) visszaszorított, s a 21. sz. elején már csak az uzsapusztai kőfejtőben maradt meg a bazalt kitermelése. A kistáj harmada a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. tátorján (Crambe): a keresztesek (Brassicaceae, keresztesvirágúak, Cruciferae) családjának nemzetsége. A buglyos ~ (C. tataria) pontos-pannoniai flóraelem, síksági-dombvidéki faj. Az évelő élete első 2-3 évében csak leveleket hoz, virágzáskor a bokor mérete az 1 m átmérőt is elérheti. Alsó, szárnyasan szeldelt levelei 50 cm hosszúak is lehetnek. A 4 sziromlevélből álló fehér virágok végálló fürtös virágzatban ápr.-máj.-ban nyílnak. Termése 1 cm-es, gömbölyded becőke. Főként