Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)
T - Temesság (Ság, román: Şag) - Temessy Hédi; Temesi Hedvig, színésznő - Temesszécsény (Szécsány, román: Seceani) - Temesszékás (Székas, román: Secaş, német: Sekasch) - Temessziget (Osztrova, Osztrovo szerb: Ostrvo,, Ostrovo) - Temesszlatina (Szlatina, román: Slatina-Timiş) - Temesszőlős (Szolcsica, német: Sotschitza, szerb: Sočica) - Temesújfalu (Újfalu, román: Német: Neudorf) - Temesújlak (Újlak, román: Uliuc) - Temesújnép (Unip, román: Unip) - Temesvajkóc (Vajkóc, német: Wlajkowatz, szerb: Vlajkovac)
Temesság 814 r. k.: 209 (1900), g.kel.: 987 (1992). Határa: 4576 kh; nagyobbrészt szántó; 1632 kh a gr. Ambrózy család tagjaié (1909). Kk. a Közp. járásban, körjegyzőségi székhely. Az Ambrózy-kastély 1830 k., a g.kel. templom 1911-ben épült. Temesság (Ság, román: Șag): kö. a Temes síkságán, a Temes partján, Temesvártól D-re. 1919- ig Mo. (Temes vm.), 1919-től Románia része. - L: 2564, ebből 1514 n., 808 rom., 231 magyar (1900), 2280 (1941), 2586, ebből 1994 rom., 400 magyar (a közig.-ilag hozzá tartozó lakott helyekkel 4006, 1992). Vallás: r. k.: 1727, g.kel.: 808 (1900), g.kel.: 1886, r. k.: 539 (1992). Határa: 4780 kh; nagyobbrészt szántó, jelentős szőlőterülettel; 1149 kh a Csanádi székeskáptalané (1909). Nk. a Közp. járásban. R. k. temploma 1884-ben, a g.kel. kolostor a 20. sz. elején épült. Temessy Hédi: Temesi Hedvig (1925. máj. 6. Bp. - 2001. máj. 29. Bp.): színésznő. Az Orsz. Színészegyesület isk.-jában szerzett okt. (1948). - Bp.-en a Művész, a Belvárosi, a Petőfi, a József Attila, a Nemzeti (1948-1958), a Jókai, a Nemzeti, a Thália Színházban szerepelt (1958-1977). A Mafilm színésztársulatának tagja (1977-től). Érdemes művész (1982). F. sz.: Mabel (Wilde, O.: Eszményi férj); Betty (Brecht, B.: Állítsátok meg Arturo Uit!); Mrs. Griffith (Dreiser, T.: Amerikai tragédia); Méltósága (Tersánszky J. J.: Kakuk Marci); Krisztina (Bródy S.: A dada); Anne de Battaincourt (Martin du Gard, R.: A Thibault-család). F. filmjei: Különös házasság (1951); Utószezon (1966); Régi idők focija (1973); Herkulesfürdői emlék (1976); Ripacsok (1981); Talpra, Győző! (1982); Dögkeselyű (1982); Jób lázadása (1983); Vörös grófnő (1984); Őszi almanach (1984); Laura (1986); Kárhozat (1987); A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire (1992); Köd (1993); Levelek Perzsiából (1994); A világ legkisebb alapítványa (1997); Film... (2000); Hamvadó cigaretta vég (2001). F. tv: Móricz Zs.: Pillangó. (1971); Krúdy Gy.: Tizenhat város tizenhat leánya. (1979); Nemeskürty L: A béke szigete. (1983); Galgóczi E.: Szent Kristóf kápolnája. (1983); F. rádió: Eszter (Csiky G.: Cifra nyomorúság, 1949); Blanche (Shaw, G. B.: Szerelmi házasság, 1953); Angéla (Karvas, P: Éjféli mise, 1960); Dorothea (Szabó M.: A hallei kirurgus, 1963); Dédmama (Kaffka M.: Grószika meséi, 1972); Hilda (Szakonyi K.: Három dobás hat forint, 1979); Ella (Szakonyi K.: Szép esténk lesz, 1989); özv. Simoné (Babits M.: A Simoné háza, 1993); A feleség (Tábori L.: Drakula gróf furcsa éjszakája, 2001); Temesszécsény (Szécsány, román: Seceani): falu Temesvártól É-ra. 1919-ig Mo. (Temes vm.), 1919-től Románia része. - L: 1923, ebből 1717 rom. (1900), 1829 (1941), 595, ebből 585 rom. (1992). Vallás: g.kel.: 1719 (1900), 579 (1992). Határa: 8757 kh; nagyobbrészt szántó; 1016 kh a magyar kir. vallásalapítványi uradalomé, 3149 kh nagybirtokosoké (1909). - Nk. a Vingai járásban. Temesszékás (Székas, román: Secaş, német: Sekasch), kö. az Erdőhát D-i részén, Lugostól É-ÉNy-ra. - 1919-ig Mo. (Temes vm.), 1919-től Románia része. - L: 911, ebből 792 rom. (1900), 1031 (1941), 204, ebből 203 rom. (a közig.-ilag hozzá tartozó lakott helyekkel 283, 1992). Vallás: g.kel.: 703, g. kat.: 110 (1900), g.kel.: 201 (1992). Határa: 3951 kh; nagyobbrészt szántó, 239 kh osztatlanul a volt úrbéreseké, 286 kh a g.kel. egyházé, 268 kh nagybirtokosoké (1909). Kir. a Lippai járásban, körjegyzőségi székhely. Hozzácsatolták Lippakékest. G.kel. temploma 1869-ben épült. Temessziget (Osztrova, Osztrovo szerb: Ostrvo, Ostrovo): falu a mai Bánáton kívül, Szerbiában, a Duna jobb partján, a Duna és egy ága által képzett szigeten, Kevevárától DK-re. 1918-ig Mo. (Temes vm.), 1918-tól a Szerb-Hor.-Szl. Királyság, ill. 1929-től Jugoszlávia, 2003-tól Szerbia része. 1941-1944 között a. katonai megszállás alatt állt. - L: 1408, ebből 17 magyar, 26 n., 1297 szerb, 28 rom., 39 cigány (1900). Határa: 13 076 kh (1900). - Nk. a Kevevárai járásban. Temesszlatina (Szlatina, román: Slatina-Timiş), kö. a Temes partján, Karánsebestől D-re. - 1919-ig Mo. (Krassó-Szörény vm.), 1919-től Románia része. - L: 2115, ebből 1885 rom. (1900), 2161 (1941), 1977, ebből 1956 rom. (a közig.-ilag hozzá tartozó lakott helyekkel 3659, 1992). Vallás: r. k.: 1395, g.kel.: 702 (1900), r. k.: 1035, g.kel.: 833 (1992). Határa: 14108 kh; nagyobbrészt erdő, 2130 kh a kö.-é, 8095 kh a vagyonkö.-é (1909). Kk. a Teregovai járásban, körjegyzőségi székhely. Temesszőlős (Szolcsica, német: Sotschitza, szerb: Socica): falu D-Bánátban, Versectől DK-re, a szerb-rom. országhatár mellett. 1918-ig Mo. (Temes vm.), 1918-tól a Szerb-Hor.-Szb. Királyság, ill. 1929-től Jugoszlávia, 2003-tól Szerbia része. 1941-1944 között a katonai megszállás alatt állt. - L: 875, ebből 4 magyar, 5 n., 5 szerb, 860 rom. (1900), 291, ebből 11 szerb, 274 rom. (1991). Határa: 3291 kh (1900). - Kir. a Verseci járásban. Temesújfalu (Újfalu, román, német: Neudorf): falu a Maros mellett, Aradtól KDK-re. - 1919-ig Mo. (Temes vm.), 1919-től Románia része. - L: 1273, ebből 1060 n. (1900), 1309 (1941), 1020, ebből 893 rom. (1992). Vallás: r. k.: 1141 (1900), g.kel.: 841, r. k.: 152 (1992). Határa: 3908 kh; nagyobbrészt szántó; 744 kh gr. Zselenszki Róberté (1909). - Nk. a Lippai járásban. - R. k. temploma 1771- ben, a Lovász-kastély a 18. sz. végén épült. Temesújlak (Újlak, román: Uliuc): falu a Temes mellett, Temesvártól DK-re. 1919-ig Mo. (Temes vm.), 1919-től Románia része. L: 963, ebből 919 rom. (1900), 911 (1941), 658, ebből 570 rom., 76 cigány (1992). Vallás: g.kel.: 913 (1900), 620 (1992). Határa: 3445 kh; nagyobbrészt szántó; 330 kh osztatlanul a volt úrbéreseké, 240 kh nagybirtokosoké (1909). Kk. a Buziásfürdői járásban, a temesújnépi körjegyzőségben. Temesújnép (Unip, román: Unip): falu a Temes mellett, Temesvártól DK-re. 1919-ig Mp. (Temes vm.), 1919-től Románia része. - L: 742, ebből 654 rom. (1900), 584 (1941), 280 rom. (1992). Vallás: g.kel.: 673 (1900), 280 (1992). Határa: 3171 kh. több mint a fele szántó (1909). - Kk. a Buziásfürdői járásban, körjegyzőségi székhely. - G.kel. temploma 1911-ben épült. Temesvajkóc (Vajkóc, német: Wlajkowatz, szerb: Vlajkovac): falu DK-Bánátban, Versectől