Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)
T - Terbeléd (szlovák: Terbeľovce) - Terbók (szlovák: Trebichava) - Tercina, terzina - Terebesfejérpatak (orosz: Gyilove, ukrán: Dilove) - Terebő (szlovák: Trebejov) - Teregova - Terehegy - terekcankó (Xenus cinereus)
825 (1991). Vallás: r. k.: 203, ev.: 58, izr.: 19 (1900), r. k.: 227, ev.: 12 (1991). Határa: 1651 kh (1900). - Kk. az Ipolynyéki járásban, a kőkeszi körjegyzőségben. - Lakossága földműveléssel és állattenyésztéssel fogl. 1958-ban tsz alakult. - A 20. sz. első felében áll. elemi isk., 1945 után elemi isko-ja az 1970-es évek elejéig működött. - 1949 után Csemadokszervezet alakult. R. k. temploma (1791) klasszicista stílusú. Terheled (szlovák: Trebelovce): falu Losonctól DDK-re. - 1919-ig Mo. (Nógrád vm.), 1920-tól Csehszlovákia, 1938-1945 között ismét Mo., 1993- tól Szlovákia része. - L: 546, ebből 28 szí., 517 magyar (1900), 618, ebből 110 szí., 481 magyar (1930), 918, ebből 611 szí., 302 magyar (1991). Vallás: r. k.: 479, ev.: 63 (1900), r. k.: 675, ev.: 32 (1991). Határa: 3673 kh (1900). - Kk. a Losonci járásban, a rappi körjegyzőségben. 1973-ban hozzácsatolták Kismúlyad (Mul'ka) köv-et. Lakossága földműveléssel és állattenyésztéssel fogl., amint a h. nagybirtokon dolgozott. A 20. sz. elején legnagyobb birtokosa Beniczky Árpád és dr. Wohl Aladár volt. 1959-ben tsz alakult. A 20. sz. első felében r. k. elemi isk. működött. - 1949 után Csemadok-szervezet alakult. - R. k. temploma (1896) neogótikus stílusú. A 19. sz. közepén épült kastélya a II. vh. alatt megsemmisült. - 1929-ben szt. családokat telepítettek a kö.-be. 1947-1948-ban a magyar-csehszl. lakosságcsere keretében a magyarok egy részét kitelepítették, helyükre belső telepítéssel szt. családok érkeztek. Itt született Csömör Dezső (1919-1984) szeizmológus, geofizikus. Terbelowce -^Terheled Terbók (szlovák: Trebichava): falu Trencséntől KDK-re. - 1919-ig Mo. (Trencsén vm.), 1920-tól Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia része. - L: 468, ebből 463 szí. (1900), 500 szt. (1930), 79, ebből 77 szí. (1991). Vallás: r. k.: 248, ev.: 216 (1900), r. k.: 37, ev.: 38 (1991). Határa: 2071 kh (1900). - Kk. a Báni járásban, a felsőszalatnai körjegyzőségben. Lakossága mg.-gal, gyümölcstermesztéssel, -aszalással és fakitermeléssel fogl. Terbussowce —Terbegec Terchowá —Terhely tercina, terzina: olasz eredetű, nemzetközileg elterjedt versszerkezet. Dante isteni színjátékénak formájaként tett szert világhírre. Az eredetiben három Vendecasillado sorból álló strófák láncolata, amelyeket a b a, b c b, c d c...y z y rímképlet köt össze; a záró strófa négysoros, vagy a verset egy magában álló (ritkán két) sor zárja, amely az utolsó ~ középső sorával (két sor esetén egymással is) rímel. Ám költészetben a Nyugat köre (Ady Endre, Babits Mihály) tette divatossá, a legtöbbet Kosztolányi Dezső írta, a legkiemelkedőbb ilyen formájú vers József Attila Ki-be ugrál... c. költeménye. Napjaink költészetében Dante (Rónay György, Baranyi Ferenc) és a Dante-fordító Babits (Lakatos István) emlékezetét idéző versekben ismeretes. Terebesfejérpatak (orosz: Gyilove, ukrán: Dilove): falu Kárpátalján, a Tisza partján, Rahótól D-re, az ukr.-rom. határ mellett. 1919-ig Mo. terekcankó (Máramaros vm.), 1919-től Csehszlovákia, 1939- től ismét Mo., 1944-től a SZU, 1991-től Ukrajna része. - L: 2185, ebből 13 szt., 446 magyar, 319 n., 47 rom., 1294 rusz. (1900). Vallás: r. k.: 444, g. kat.: 1374, ref.: 47, izr.: 317 (1900). Határa: 16 386 kh (1900), 14 439 kh (1939). - Nk. a Tiszavölgyi járásban. Saját kö.-i jegyzője volt. Csendőrőrs működött 1938-1945 között. Lakossága ing.-gal fogl. és ip. munkásként dolgozott. Az 1940-es évek elején legnagyobb birtokosai: Erdőkincstár (10 000 kh), úrbéresek (2500 kh). 1861-1926 között vas-, 1897-től üveggyára működött. A 20. sz. közepén gőz- és vízfűrészüzem, amint vízimalom üzemelt. - A 20. sz. első felében áll. és g. kát. elemi isk. működött. - A 20. sz. elején olvasókör tevékenykedett. - G. kat. fatemploma 1750-ben épült. - Határában természetvédelmi terület létesült. Terebeşti -‘Krasznaterebes Terebla —Talaborfalu Terebe (szlovák: Trebejov): falu Kassától É-ra. 1919-ig Mo. (Sáros vm.), 1920-tól Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia része. - L: 183, ebből 177 szí. (1900), 224, ebből 217 szí. (1930), 128, ebből 126 szí. (1991). Vallás: r. k.: 11, ev.: 165 (1900), r. k.: 26, ev.: 49 (1991). Határa: 1335 kh (1900). - Kk. az Alsótarcai járásban, a sároskőszegi körjegyzőségben. Lakossága mg.-gal fogl., amint a h. kőbányában dolgozott. Teregova, kö. a Szörényi-ércig. K-i lábánál, Karánsebestől D-re. - 1919-ig Mo. (Krassó- Szörény vm.), 1919-től Románia része. - L: 3156, ebből 2920 rom. (1900), 3706 (1941), 3464 rom. (a közig.-ilag hozzá tartozó lakott helyekkel 4945, 1992). Vallás: g.kel.: 2936 (1900), 3336 (1992). Határa: 28 125 kh; több mint a fele erdő, 4962 kh a kö.-é, 6137 kh a vagyonkö.-é, 4520 kh az osztrák-magyar államvasutaké, 1870 kh a magyar kir. kincstáré, 107 kh Sztojkeszky Illésé (1909). - Kir., járási és körjegyzőségi székhely. Terehegy: kö. Baranya m.-ben, a Villányi-hg. lábánál. - L: 465 (1900), 503 (1949), 493 (1960). Nemzetisége: 22 n. (1930). Vallás: r. k.: 181, ref.: 281 (1930). Határa: 1547 kh, ebből 851 kh szántó, 40 kh kert, 65 kh szőlő, 26 kh rét, 335 kh legelő, 128 kh erdő (1966). Kk. a Siklósi járásban, a harkányi körjegyzőségben. 1950-ben ~ néven és székhellyel, Mária kö.-gel kö.-i közös tanácsot szerveztek, 1963-tól Siklós kö.-i közös tanács társkö.-e, 1977-ben Harkányhoz csatolták. - Mg.-i jellegű település. A II. vh. előtt jellemző a szántóföldi földművelés, szőlő- és gyümölcstermesztés, bortermelés és az állattenyésztés. 1951-ben és 1960-ban alakultak tsz-ei. - Ref. elemi isk.-ban, 1948-tól ált. isk.-ban oktattak. - 1948 előtti egyesületei: polg. dal-, önkéntes tűzoltóegylet, polg. olvasókör. Copf ref. temploma 1800 k. épült. terekcankó (Xenus cinereus): a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj. Teste 22-25 cm hosszú. Felül világosszürke, hasoldala fehér. Lábai aránylag rövidek és sárgák. Elterjedt Eurázsia E-i részén, főleg Szibériában; Európában csak Skandináviában fészkel. Hazánkban ritka tavaszi