Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006)

S - Szabó Zoltán, botanikus, biológus - Szabó Zoltán, hidrobiológus - Szabó Zoltán, író, szerkesztő

8- as évek); Húsiparos rémálma (1972); Régi cukrászda (1976); Régiségkereskedő (1982); Verklis (1984); Sikátor (1984); Alkonyat (1986); grafikák: Régiséggyűjtő (1958); Női fürdő (1962); Emlékezés tava (1966); Ünnep (1966); Legenda a megifjító forrásról (1966); Régi városban (1971) ; Körhinta (1973); Panoptikum (1974). Irod.: Supka Magdolna: Sz. V. (Bp., 1974); Frank János: Sz. V. (Bp., 1976); Kratochwill Mimi: Sz. V. (Bp., 1987); portréfilm: Üzenet egy papírhajón. (MTV, 1975). Szabó Zoltán (1882. nov. 25. Bp. - 1944. máj. 18. Bp.): botanikus, biológus.­­ A bp.-i és a bres­­laui tudományegyetemen tanult (1900-1905), Breslauban böcsészdoktori okt. (1905), Bp.-en a gazdasági és orvosi növények alak- és rendszerta­na (1908), majd a kétszikű növények alak- és rendszertana, földrajzi elterjedése és fejlődéstör­ténete tárgykörben magántanári képesítést szer­zett (1912), az MTA tagja (1.: 1932; r.: 1941).­­ A breslaui egyetem tanársegéde (1904-1905), a bp.-i tudományegyetem Alt. Növénytani Int. tanárse­géde (1905-1913), egy. tanársegéde (1913-1917) és magántanára (1912-1917), ny. rk. tanára (1917-1923), egyúttal a bp.-i Állatorvosi Főisk. magánta­nára is (1908-tól). A bp.-i tudományegy. közgaz­­daság-tud. karon a növénytan mb. előadó tanára (1919-1923), a mg.-i növénytan ny. rk. (1923-1926), ny. r. tanára (1926-1934). A József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetemen a mg.-i nö­vénytan ny. r. tanára és a Mg.-i Növénytani Int. ig.-ja (1934-1940), közben a Mg.-i és Állatorvosi Kar dékánja (1937-1938). A Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen a növényrendszertan ny. r. taná­ra és a Növényrendszertani és Növényföldrajzi Int., amint a Botanikus Kert ig.-ja (1940-1944).­­ Mikológiai és növényföldrajzi kutatásokkal, nö­vényrendszertannal és növénygenetikával fogl. Több növényfajt és egy kövületet neveztek el ró­la.­­ A Szt. István Akad. r. tagja (1916-tól). A M. Természettud. Társulat elnöke (1931-1934), alel­­nöke (1934-1937), a Mg.-i Szakoszt. elnöke (1936— 1939), alelnöke (1939-1940), az Egyetemes Szak­oszt. elnöke (1940-1944). A M. Psychologiai Tár­saság társelnöke.­­ Corvin-koszorú (1941).­­ A Bo­tanikai Közlemények szerkesztője (1926-1936). F. m.: Útmutató a növények gyűjtésére. (Bp., 1913); A nö­vények szervezete. (Bp., 1922; 3. kiad. 1933); A növények életmódja. (Bp., 1925); A szobai növények élete és gondo­zása. (Bp., 1928); Organográfiai és genetikai vizsgálatok Dipsacaceákon. Akad.-i székfoglaló is. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935); A fajegészség, faj­védelem és fajnemesítés örökléstana. (Bp., 1939); A Cephalaria genus monographiája. (Bp., 1940); Származás és öröklés. (Bp., 1942); A biológiai alkat elmélete. Akad.-i székfoglaló. (Bp., 1943). Irod.: Priszter Szaniszló: Sz. Z. (Növénytermelés, 1982). Szabó Zoltán (1910. okt. 8. Bp. - 1987. nov. 21. Bp.): hidrobiológus. - A Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen kémia-fizika-matematika sza­kos tanári (1932) és bölcsészdoktori okt. szerzett (1936), a biológiai tudományok kandidátusa (1972) . - A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE TTK Kémia Tanszék tanársegéde (1932- 1936), majd a hidrobiológia előadója (1940-1951). Szabó Az Orsz. Halélettani és Szenny­vízvizsgáló Kísér­leti Int. kísérletügyi adjunktusa (1936-1949) és a Halászat c. szaklap szerkesztője (1943-1944,1947-1949). A Vízgazdálkodási Tud. Kat. Int. Vízminő­ségi és Szennyvíztechnológiai Oszt. kutatóbioló­gusa, (1952-1970), a BME Építőmérnöki Kar Víz­gazdálkodási Tanszék tud. főmunkatársa (1971- től).­­ A mo.-i limnológiai kutatások úttörőjeként elsőként fogl. a hazai álló- és folyóvizek szeny­­nyezettségi vizsgálataival. A biomassza-kutatá­sok mp.-i elindítója.­­ Fodor József-emlékérem. F. m.: A vízellátás és csatornázás biológiája. (Bp., 1968); Természetes felszíni vizek és szennyvizek biológiai vi­szonyainak tanulságai. (Hidrológiai Közlöny, 1969); Szennyvízbiológia. (Bp., 1969); A levegőztető medencék bioindikátor-organizmusai. Kand. értek. (Bp., 1970); Szabó Zoltán (1912. jún. 5. Bp. -1984. aug. 19. Vannes, Franciao.): író, szerkesztő.­­ A bp.-i pia­rista gimn.-ban (1922-1930), a műegyetem (1930-1931), a bp.-i tudományegyetem bölcsészkarán (1931-1933), majd az állam- és jogtud. karon ta­nult.­­ A Névtelen Jegyző (1932) c. folyóirat egyik alapítója, a Fiatal Magyarország szerkesztője (1933), a Válasz szerkesztő biz.-ának tagja (1937), A Reggel munkatársa (1937), a Franklin Társulat lektora (1938), a Belügymin. szociális tanácsadója Bihar vm.-ben, A Fiatal Magyarság c. folyóirat szerkesztője (Boldizsár Ivánnal), a Magyar Nemzet irodalmi szerkesztője (1941-től), a Képes Világ szerkesztője (1945-től), a Magyar Szó (1956) alapí­tója.­­ Irodalmi pályája a líra jegyében indult, ver­sei szerepeltek az Új magyar líra (1934) c. antológi­ában. Megalapította a Fiatal Magyarság Szocio­gráfiai Munkaközösségét (1934), majd a Szolgálat és írás Munkaközösséget (1936). Kovács Imrével, Boldizsár Ivánnal és Péter Aladárral megindította a Szolgálat és írás c. könyvsorozatot, amelynek el­ső köteteként az általa írt A tarai helyzet (1936) je­lent meg; könyvéért perbe fogták. Szociológiai té­májú előadásokat vezetett Bp.-en, Egerben, sze­mináriumot Sárospatakon. Tardon végzett szocio­gráfiai adatgyűjtésével elnyerte a M. Társ. Falu­kutató Int. monográfia-pályázatát. Részt vett a­­Márciusi Front előkészítésében (1937). Cifra nyo­morúság (1938) c. könyve a Magyarország felfedezé­se sorozatban jelent meg. Magyarok Könyvtára c. „nemesponyva"-sorozatában a népi írók (Illyés Gyula, Féja Géza, Erdei Ferenc) műveit jelentette meg (1939-től). A Magyar Nemzet publicistája (1939-től), a Szellemi Honvédelem c. rovat szer­kesztője (1939. júl.-1940. júl.); A szellemi honvéde­lem naptára (1940) címmel almanachot szerkesz­tett. A Francia Köztársaság ösztöndíjával, Párizs n. megszállása előtt, D-Franciao.-ba ment, majd Svájcon, Olaszo.-on és Jugoszlávián keresztül ha­zatért. 1944. márc. 19. után illegalitásban a Mátrá­ban, Darádon tartózkodott, 1945 jan.-jában Deb­recenben jelentkezett az Ideiglenes Nemzeti Kor­mánynál. A Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője (1945-től), a Magyar Közlöny szerkesztője, a meg­alakuló írószövetség ideiglenes intéző biz.-ának titkára, a M. Dem. Ifj. Szövetség (MADISZ) elnö­ke. A Valóság c. folyóirat alapító szerkesztője

Next