Révai Új Lexikona 18. Tob-Z (Szekszárd, 2006)
T - Tollas Tibor; Kecskési Tollas, költő, szerkesztő - tollaslabda; badminton
19 tollaslabda oldali megnyilvánulások, gyűlöletkeltő beszédek büntetése), pl. a magánérdek védelme (személyiségi jogok, becsületsértés, rágalmazás stb. és a szabad véleménynyilvánítás közötti egyensúly keresése). Mo.-on a protestánsok és az ortodox keresztények szabad vallásgyakorlatát lehetővé tevő Türelmi rendeletet II. József adta ki 1781-ben. A rendszerváltozás (1990) után a ~ jegyében született a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. sz. tv. és a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló 1993. évi LXXVII. sz. tv. A ~ Díjat 1992-ben alapította az Autonómia Alapítvány. Az Európa Tanácsban a ~ érdekérvényesítésére alakult a Fajgyűlölet és Intolerancia Elleni Európai Biz. (—rasszizmus) Tollas Tibor: Kecskési Tollas (1920. dec. 21. Nagybarca - 1997. júl. 19. München): költő, szerkesztő. A Ludovika Akad.-n tanult (1938-1941). Tábori csendőr főhadnagy (1944-től), a M. Honvédség tisztje (1945-től); előbbi tevékenységéért tízévi fegyházra ítélték (1947). Szabadulása (1956) után az NSZK-ba emigrált. A Nemzetőr c. lap kiadója és alapító szerkesztője (1960-tól), a Le Courier de la Liberté, a The Guardian of Liberty kiadója (1969- től), a The Hungarian Freedom Fighter szerkesztője (1979-től). Életművében kiemelt szerepet kapott az emigráns lét, a m. irodalom nemzetk. megismertetése.A M. Szabadságharcos Szövetség alelnöke (1962-től), a Németo.-i M. írók Munkaközösségének egyik alapítója (1971-től) és a Szabadságharcos Világszövetség alelnöke (1979-től). Árpád-aranyérem (USA, 1963,1988), József Attila-díj (Cleveland, 1988), a MÚOSZ örökös tagja (1997), M. Örökség Díj (1998, posztumusz). F. m.: Füveskert. Antológa. Szerk. (Bécs, 1957; Toronto, 1958; München, 1962, 1972; New York, 1966; Bp., 1990); „...csak ennyi fény maradt". Versek. 1945-1960. (Brüszszel, 1960); African Mission. Kürthy Tamással. (München, 1963); Gloria victis. Az 1956-os magyar szabadságharc költői visszhangja a nagyvilágban. Gyűjtötte és szerk. (München, 1966); Járdaszigeten. Versek. (München, 1967); Eszterlánc. Versek. (München, 1969); Gloria victis. Szabadságharcunk a világirodalomban, 1848- 1849. Szerk. (München, 1973); Irgalmas fák. Versek. (München, 1975); Bányászok. Versek. (München-Sao Paulo, 1976); Évgyűrűk. Versek. (München, 1979); Forgószélben. Vál. versek. (München, 1983; Chicago, 1990); Varázskor. Versek. (München, 1988); Hazafelé. Negyven év válogatott versei. Sajtó alá rend., szerk. Agócs Sándor. (Lakitelek, 1991); Füveskert 1954-1995. Szerk. Pfitzner Rudolffal, Kárpáti Kamillál, Tóth Bálinttal. (Bp., 1995); Bebádogoztak minden ablakot. (Lakitelek, 1995). Irod.: Kabdebó Tamás: T. T. varázsköve. (Irodalmi Újság, 1989). tollaslabda; badminton: ütős labdajáték. A játéktér vonalakkal határolt téglalap alakú terület, mérete 13,4x6,10 m. A pályát az 1,55 m magas hálótartó oszlopokra rögzített háló osztja ketté. A kifeszített háló szélessége 0,76 m, felső széle az oszlopoknál 1,55 m, középen legalább 1,52 m. Az ütő rendszerint nejlonhúrozással ellátott könnyű fémkeret, súlya 85-140 g. A labdának 14-16 tolla van, amelyet 25-28 mm átmérőjű parafa fejbe erősítenek. A tollak hossza 64-70 mm, a tollak vége 54-64 mm átmérőjű kört alkot. Az eredeti tollakat műanyag is helyettesítheti, de a rendkívül szigorúan meghatározott repülési tulajdonságoknak meg kell felelnie. A labda tömege 4,74-5,50 g. A játékban csak az adogató szerez pontot, párosban és férfi egyesben egy játszma 15, női egyesben egy játszma 11 pontig tart, a mérkőzés két nyert játszmából áll. A sportág versenyszámai: férfi és női egyes, férfi és női páros, vegyes páros, ill. rendeznek férfi és női csapatversenyeket is. Az ókori előzménye a görög szférika és a római paganika, ill. a kínai di-dzsien-dzsi és a japán obane nevű játék. A középkorban a francia uralkodók és főnemesek kedvelt játéka volt a jeu de paume (tenyérlabda) mellett a jeu de volant (repülő játék), ami a mai sportág közvetlen előzményének tekinthető. A mai értelemben vettet először 1872-ben az angliai Gloucestershire grófság Badminton nevű fürdőv.ában játszották először (innen származik a sportág nemzeti elnevezése). A világ első egyesülete a Bath Badminton Club 1887-ben alakult meg, az Angol Badminton Szövetséget 14 klub alapította 1893-ban. Az első brit bajnokságot 1899-ben, a Londonhoz tartozó Wembleyben rendezték meg, a versenysorozatot, akárcsak a wimbledoni teniszbajnokságot, nem hiv. vb-nek tekintik. A Nemzeti Tollaslabda Szövetséget (International Badminton Federation, IBF) 9 ország alakította meg 1934-ben, az Európai Tollaslabda Szövetség (European Badminton Union, EBU) 1967- ben jött létre. Az első hiv. vb-t 1977-ben, az első Eb-t 1968-ban rendezték. A sportág 1992-től szerepel a nyári olimpiai játékok műsorán (az olimpiák történetének első adogatását a m. Dakó Andrea végezte el). Sir G. Thomas 1939-ben, a Davis Kupa mintájára megalapította a Thomas Kupát, amely nem hiv. csapat-világbajnokságnak számít. (A női csapatok az Über Kupáért, a vegyes csapatok a Sudhrman Kupáért versenyeznek.) Mo.-on a „tollas labda" sportág már Molnár Lajos Athletikai gyakorlatok c. könyvében szerepelt (1879), de nem ismert, hogy egészen az 1930-as évekig bárki is űzte volna Mo.-on ezt a játékot. Mai ismereteink szerint az 1930-as években Dániában járt testnevelők (Király Dezső, Sós István) hozták Mo.-ra az elsőfelszereléseket. Király Dezső a bp.-i Szt. László Gimn.-ban mutatta be először az általa „tollastenisznek" elnevezett játékot, az első házibajnokságot viszont a debreceni Polg. Finisk. Toldi Sportköre írta ki az 1940/41-es tanévben. Bár az első, nem hiv. bajnokságot 1940-ben Balatonföldváron rendezték, a Tollaslabda Szakhsz. csak 1960-ban alakult meg. Első versenyét 1960. okt.-ben rendezte a Bp. Petőfi népligeti sporttelepén, amelyet utólag az első hiv. bajnokságnak ismertek el. A M. Testnevelési és Sportszövetség 1966-ban hiv. sportágnak ismerte el azt, és létrehozta a M. Tenisz Szövetség Tollaslabda Bfz.-át. Az önálló M. Tollaslabda Szövetség 1969. jún. 1-jén alakult meg. A m. versenyzők 1980-tól vesznek részt Eb-ken, 1990-től pedig a m. csapatok elindulnak a Thomas Kupa és az Über Kupa versenyein. A legjelentő-