Révai Új Lexikona 18. Tob-Z (Szekszárd, 2006)

U - Utassy Loránd, újlaki, honvéd tábornok - Utassy Sándor, úszó - utazási biztosítás - Utcás (1904-ig Ulics, szlovák: Ulič) - úthálózat

Utassy 362 is ismertté tette nevét. Verseinek legfőbb témája a szerelem és a hazaszeretet, szívesen idézi Petőfi alakját. Több kötet gyermekverse is megjelent. - A M. írószövetség (1970-től), ill. a M. írók Egyesüle­te tagja (1995-től). - József Attila-díj (1978), M. Mű­vészetért Alapítvány Díja (1989), Déry Tibor-díj (1989,1996), M. Művészetért Díj (1989), Bordalver­seny I. Díja (1992), IRAT-nívódíj (1994), Tiszatáj-díj (1997), Pro Literatura díj (1997), Balassi Bálint-em­­lékkard (2001), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2001), Péterfi Vilmos-díj (2004). F. m.: Tüzem, lobogóm. (Bp., 1969); Csillagok árvája. (Bp., 1977); Mézgarázdák. (Bp., 1980); Pokolból jövet. (Bp., 1981); Áve, Éva! (Bp., 1981); Júdás idő. (Bp., 1984); Ragadozó Föld. (Bp., 1987); Irdatlan ég alatt. (Bp., 1988); Hungária kávéház? Kávéház Hungária! (Bp., 1988); Hó­emberség. (Bp., 1989); Keserves. (Bp., 1991); Rezeda­álom. (Bp., 1991); Hol ifjúságom tűnt el. (Bp., 1992); Fény a bilincsen. (Bp., 1994); Szamárcsillag. Gyermekversek. (Debrecen, 1994); Kálvária-ének. (Lakitelek, 1995); Földi szivárvány. (Bp., 1996); Havak hatalma. (Miskolc, 1996); Ötvenöt ördög. (Karcag, 1997); Hóvirágbűvölő. Isten fag­gatása. (Bp., 2000); Furcsa világ. Kiss Bendekkel, Mezey Katalinnal. (Bp., 2000); Tüzek tüze. (Bp., 2001). Utassy Loránd, újlaki (1897. ápr. 18. Bp. -1974. jún. 3. Bp.): honvéd tábornok.­­ A gimn.-i éretts. után bevonult katonának (1915), a tartalé­kos tiszti tanf.-on folytatott tanulmányai után tar­talékos zászlóssá (1916), a Ludovika Akad. befeje­zése után hadnaggyá avatták (1917), a Ludovika Akad. tiszti továbbképző tanf.-án (tkp. a Hadi­­akad.-n) is végzett (1928).­­ Az I. vh.-ban a 31. tá­bori tüzérezred tisztjeként harcolt (1917-1918). A Tanácsköztársaság után a Nemzeti Hadsereg, majd a M. Kir. Honvédség csapattisztje (1919— 1928), közben a müncheni és a berlini m. konzu­látuson is szolgált (1921-től). A 7. sz. vegyesdan­dár parancsnokságán (1928-1930), a Honvédelmi Min.-ban (HM) beosztott vezérkari tiszt (1930-1935) . A HM VI-5. oszt.-ának h. vezetője (1935-1936) , a VI-2. oszt. vezetője (1937. jan.-máj.). Mo. londoni és washingtoni (1937-1941), mexikóváro­si katonai attaséja (1941-1942), a 2. sz. vezérkari főnöki oszt. (hírszerzés és kémelhárítás) munka­társa (1942-1943), ezredesi rangban (1942-től). A HM 21. oszt.-ának (hadifogolyügyek) vezetője­ként (1943. okt.-1944. okt.) sokat tett a Mo.-ra me­nekült külföldi katonákért. Részt vett a Horthy­­féle kiugrási kísérlet előkészítésében, őt küldték Malinovszkij marsallhoz, hogy az átállással kap­csolatos szovjet feltételeket átvegye (1944. okt. 13.). A nyilas hatalomátvétel után letartóztatták (1944. okt. 16.), Sopronkőhidára, majd Németor­­ba (Bajoro.-ba) hurcolták. A II. vh. után tért vissza Mp.-ra (1945. okt.), igazolták és átvették az új dem. m. hadseregbe, vezérőrnaggyá léptették elő (1945. nov.), de hamarosan nyugdíjazták (1946). Bp.-ről kitelepítve Szarvaskúton élt (1951-1953). Utassy Sándor (1931. máj. 3. Eger - 1979. máj. 26. Eger): úszó. - Felesége Gyergyák Magda úszó. - Az Egri Fáklya, az Egri Bástya, majd az FTC úszója; mellúszó. - Eb 3. (1954: 200 m mell); világ­csúcstartó (1954: 4x100 m vegyes 4:18.1); 8-szoros m. bajnok (1951,1952:100 m mell; 1951-1956:200 m mell). M. vál. (1950-1958); utazási biztosítás: kombinált (személy- és va­gyon-) biztosítás, amely az utazás során előfordu­ló káresemények (baleset, betegség, poggyászkár) bekövetkeztekor nyújt szolgáltatást, költség-, ill. kártérítést. Utcás (1904-ig Ulics, szlovák: Ulic): falu a Keleti-Beszkidek D-i lábánál, Szinnától K-DK-re, a szl.-ukr. határon. - 1919-ig Mo. (Zemplén vm.), 1920-tól Csehszlovákia, 1938-1945 között ismét Mo., 1993-tól Szlovákia része. - L: 857, ebből 25 magyar, 53 n., 778 rusz. (1900), 1141, ebből 67 szt., 15 n. 976 rusz. (1930), 1284 (1941), 1180, ebből 946 szt., 77 ukr., 147 ruszin (1991). Vallás: r. k.: 29, g. kát.: 780, szr.: 48 (1900), r. k.: 24, g. kát.: 186, g.kel.: 571 (1991). Határa: 4904 kh (1900). - Kkr. a Szinnai já­rásban. Körjegyzőségi székhely volt. Csendőrőrs működött 1938-1945 között.­­ Lakossága fakiter­meléssel, takácsiparral és faeszközök készítésével fogl., amint mg.-i idénymunkára járt. A 20. sz. ele­jén legnagyobb birtokosa hg. Beaufort Spontin Frigyesné, az évsz. közepén gr. Tiele Winckler Hans Werner (2698 kh). 1958-ban tsz alakult.­­ A 20. sz. első felében két áll. elemi isk. működött.­­G. kat. temploma 1867-ben neobarokk stílusban épült. G.ker. templomát 1995-ben emelték. úthálózat: adott területen lévő utak összessé­ge. Az állam tulajdonában lévő orsz. köz­ fő- (au­tópálya, autóút, első és másodrendű főút) és mel­lékhálózatból áll (összekötő, bekötő­, állomáshoz vezető utak, parkoló stb.). A h. közutak az önkor­mányzatok, a magánutak a magánszemélyek és a közületi szervek tulajdonába tartoznak. Az­­ je­lentősen befolyásolja az ország térszerkezetét, ki­hat a regionális kapcsolatokra és a települések szerkezetére. Az autópályáknak fontos regionális gazdaságfejlesztő hatást tulajdonítanak, mivel vonzzák az új befektetéseket, ill. szabadabban áramolhat a munkaerő és a kereskedelem.­­ Mo. úthálózatának hossza (2003-ban) 170 354 km, eb­ből az orsz. közutaké 30 536 km (7323 km főút, 23 213 km mellékút, 99,1 %-a kiépített út, de en­nek 60%-a gyenge minőségű, 15%-a veszélyesen rossz állapotú), a h. közutaké 139 818 km (28,6%­­a kiépített). A főhálózaton belül 542 km autópá­lya, 89,3 km autóút, 2176,9 km az elsőrendű és 4337,6 km a másodrendű főút. Az európai útháló­zatba tartozó E-útszakaszaink hossza 2101 km. Az állandó burkolatok aránya (kiépítési arány) 41,2%, az úthálózat sűrűsége 1,83 km/km 2.1990- 2004 között az autópályák hossza 2,1-szeresére nőtt (569 km), de még - az autóutakkal együtt - így is messze elmarad az EU-tagok­okétól. A kör­sugaras irányú, főv.-orientált (Bp.-en kívül csak 4 Duna-főági híd köti össze a mo.-i területeket), ami megnehezíti az egyes régiók, területek közöt­ti kapcsolattartást. Mo. jelenlegi­­fejlesztési cél­jai: a romlási folyamat (pl. kátyúsodás) megállítá­sa, az MO-s körgyűrű megépítése Bp. körül, ill. az autópályák országhatárig való meghosszabbítása és a­gy-európai 46 000 km-es autópálya-hálózat­tal való összekötése (2003. évi CXXVIII. tv.).

Next