Balázs Géza et al.: Kedves hallgatóim! Válogatás a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című műsorából (Budapest, 2003)

VII. "Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt…"

„Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt...263 JÓZSEF ATTILA: REMÉNYTELENÜL Érik az embert meglepetések! Ilyen volt számomra egy tanár kollégám kijelentése, hogy ő nem tanítja József At­tila Reménytelenül c. versét, mert ez a sora „A semmi ágán ül szívem" - képtelen kép, azaz képtelenség. Sze­rintem József Attila egyik legcsodálatosabb képe, és na­gyon mély az értelme. Erről szeretnék most szólni, e mai öt percben. Maga a vers 3 négy-négy soros versszak: Reménytelenül Lassan, tűnődve - írja a költő a cím alá. Az ember végül homokos szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél. Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén. A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok. Mit fejez ki ez a vers? - Az első versszakban: az ember élete (általában is, de talán a költőé is) olyanná válik, mint a sívó homok, a posványos sík, s elveszti reményét is. A másodikban: ilyen reménytelen a költő, József Attila

Next