Gecső Tamás - Sárdi Csilla (szerk.): A kommunikáció nyelvészeti aspektusai - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 99. (Budapest, 2009)
Bóna Judit - Gráczi Tekla Etelka - Markó Alexandra: A koartikulációs szabályok érvényesülése különböző beszédstílusokban
A koartikulációs szabályok érvényesülése különböző beszédstílusokban 53 C3 c •>C8 и сл "Бe о ^ СЛ Ч* ез о4 — wкл о ^«3 яN < И Felolvasás □ Félspontán И Spontán 34 44 39 64 60 29 29 32 52 53 2. ábra. A szabályos zöngésségi hasonulások aránya beszélőnként és beszédstílusonként (f = ’férfi’, n = ’nő’, a számok az életkort jelzik) A C, C2 kapcsolatok realizációinak megoszlása az egyes beszédstílusokban igen eltérő volt (1. ábra). A zöngésségi hasonulás elmaradása az egyes beszédstílusokban nagyjából egyforma arányban jelent meg, míg a nyelvi szabálynak megfelelő típusból a C2 törlődése és a C2 képzési helyének vagy módjának a módosulása leginkább a spontán beszédre volt jellemző. Ezt a jelenséget a spontán beszédstílus informális sajátosságainak tulajdoníthatjuk. Az egyes beszélők között jelentősek az eltérések, ugyanakkor ezek nem tendenciaszerűek, sem a nem, sem az életkor nem befolyásolta a zöngésségi hasonulás megvalósulását (2. ábra). Az artikulációs tempó tekintetében csak a b) altípus különbözött a többi kategóriától; a C, törlődését a gyorsabb artikulációs tempó okozhatta. Eredményeinket a statisztikai adatok is alátámasztják: bár az egytényezős ANOVA szerint nincs szignifikáns különbség az egyes csoportok között [F (6, 570) = 1,993, p = 0,065)], a Tukey post hoc teszt szerint a b) altípus szignifikánsan különbözik az a) és d) altípusoktól (p = 0,037 és p = 0,033). A 3. ábrán az is megfigyelhető, hogy a szélsőségesen gyors és szélsőségesen 3. ábra. Az artikulációs tempó (terjedelem és médián) és a realizációtípusok közötti összefüggés