Gecső Tamás - Sárdi Csilla (szerk.): Jel és jelentés - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 83. (Budapest, 2008)
Lőrincz Julianna: A forrásnyelvi szöveg jelentéseinek változása a műfordítás-szövegben
198 Lőrincz Julianna (6) a semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok. (Reménytelenül) a) My heart sits on the twig of nothing, its little body shivering, dumb. In calm unbroken gathering, staring, staring, the stars come. (Edwin Morgan 2001) bj Птенцом на ветке пустоты душа озябшая дрожит, и звездочки, разинув рты, глядят, беднягу окружив. (Jurij Guszev) ’A szívem a semmi ágán ül, kis teste némán vacog. Nyugodt zavartalan csoportosulásban Ragyogva, ragyogva, jönnek a csillagok.’ ’A semmi ágán madárfiókaként a didergő lélek reszket, és a csillagocskák, szájtátva nézik, körülvéve szegénykét.’ Az a) szöveg első komplex képe tökéletes célnyelvi variánsa az eredetinek. A köréje gyűlnek szelíden komplex kép azonban nem adekvát az eredetivel, amely asszociálja a metafora azonosító elemét is, a kis szelíd állatokkal való hasonlósági társítást, ezáltal az eredeti csonka metaforából kifejtett metafora lesz. Az implicit kép (Kemény 1993: 33) teljesen kioltódik a fordításban. Az orosz szövegvariánsban (b) a többféle átváltási művelet eredménye a szöveg képi szintjén jelentős módosulást eredményez. A legfontosabb talán ebben a szövegvariánsban is a képi elemek kifejtettsége. Egyrészt képtöbblet keletkezik azáltal, hogy a kifejteden, ún. implicit metaforából az azonosító elem kitétele révén hasonlat lesz: a ’madárfiókaként didergő lélek reszket’. Ez a változás azonban kioltja a pars pro toto metonímiát (szivem kis teste) is, tehát képveszteség is keletkezik. Ugyancsak képveszteség a szelíden megszemélyesítés elhagyása. A ’szegénykét’ szó betoldása, a fordítás stílusszintjét erősítő többlet talán ennek kompenzálására került a célnyelvi szövegbe. Az angol fordításhoz hasonlóan a komplex kép pragmatikai jelentése is módosul azzal, hogy az egyes képi elemeket alkotó szavak stílusminősítése megváltozik. Például a ’szájtátva nézik’ kifejezés kevésbé poétikus, mint az eredeti, és ezzel a szinonimaválasztással a fordító megszünteti az eredeti nézik, nézik igei ismétléses alakzatot is, ami szintén képveszteséget eredményez. 3. A József Attila-versek orosz recepciójáról A Szovjetunióban sokáig nem volt olyan műfordítói gárda, amely meg tudott volna birkózni József Attila verseinek mély, filozofikus, az avantgárd lírának adekvát orosz nyelvű újraalkotásával. Nem az orosz költészettel volt a baj, hiszen tudjuk, hogy voltak kiváló költőik, akiket a kommunista diktatúra üldözött, igyekezett elhallgattatni. A filozofikus, avantgárd lírát tudatosan üldözte. 1962-ben Kun Ágnes nyersfordításainak segítségével mégis elkészül József Attila válogatott verseiből egy orosz műfordítás-kötet. Kun Ágnes ellenőrzi a szöveghűséget is, és az ő segítségével veti egybe az elkészült fordításokat az eredetivel a kötet szerkesztője, a jeles költő, Mihail Szurkov. A fordítók között olyanok is vannak, akik a saját költői világukhoz közel álló versekben megsejtik az igazi József Attilát, mint például Kornyej Csukovszkij, Leonyid Martinov és mások.