Gecső Tamás - Sárdi Csilla (szerk.): Nyelv, kultúra, társadalom - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 177. (Budapest, 2015)
Lőrincz Julianna: A jelentésváltozások típusai József Attila-motívumok fordításaiban
A jelentésváltozások típusai József Attila-motívumok fordításaiban 185 dául a mosó-asszony, polgár-asszony, szolgálóasszony szavak. Végül kialakult a szónak a mai ’férjes nő’ jelentése. Ez jelentésszűkülést mutat. Jelentésmegoszlásról akkor beszélünk, amikor azonos jelentésű, de eltérő hangalakú szavak között valamilyen jelentésbeli, többnyire csak árnyalatnyi különbség lép fel. Például a szerencse a mai sors szavunkkal azonosan egyformán jelentett jót és rosszat: jószerencse, balszerencse. Ma a valaha semleges jelentésű szerencse szó csak pozitív minősítésű, a sors viszont lehet pozitív és negatív egyaránt, például jósors, balsors. Jelentéselkülönülés esetén egy szó úgy hasad ketté, hogy az eredeti jelentéstartalom és -terjedelem is megoszlik. Például a szlávból átvett cseljad a ’ház népét’ jelentette, beleértve a vérségi, rokoni kötelékben lévőkön kívüli szolganépet is. A cseljad szóból aztán a hangrend törvénye szerinti alaki változással két szó alakult: 1. cseljad, 2. cseléd ’mezőgazdasági bérmunkás, szolga’. A fent ismertetett mindegyik jelentésváltozás-típusban jelen van a metaforikus és metonimikus jellegű változás is. Tolcsvai Nagy Gábor a jelentésváltozások következő jellegzetes típusait emeli ki kognitív szemantikai munkájában (Tolcsvai Nagy 2010: 106-107): 1. A szemantikai változás eredhet a fogalmi hálózaton belüli fogalmak megváltozott megvilágításából, előtérbe helyezéséből. 2. A beszélő- és hallgatóorientált nyelvi kategóriák: az expresszivitás és a hatás szándéka is jelentésváltozást eredményez. 3. A szavak és a fogalmak volarizációja (értékcsökkenést kiigazító értékmegállapítás), amely pragmatikai megerősítéshez vezet. 4. Jelentéskiterjesztés: metafora, metonímia, generalizáció, specifikáció. „A jelentésváltozás általában nem egyetlen szemantikai művelettel megy végbe, hanem több változási művelet együttes, egyidejű összetett megvalósulása” (Tolcsvai Nagy 2010: 112). 2. A jelentésváltozás típusai József Attila motívumainak fordításában Ebben a fejezetben a semmi lexéma jelentésváltozásait vizsgálom József Attila-szövegekben, valamint angol és orosz nyelvű szövegvariánsaiban. A párhuzamos szövegvizsgálat olyan meghatározó stílus- és jelentésképző elemekre is kiterjed, mint a vizsgált motívumoknak az ismétléses alakzatokban, valamint a velük alkotott alakzattársításokban való létrejötte vagy elmaradása a másik kultúra közegében keletkezett szövegekben. A motívum kihagyása a fordításszövegekben, valamint a lexéma jelentéstartományának szűkülése, bővülése egyúttal azt is jelzi, hogy két különböző kulturális közegben keletkezett szöveg szavainak jelentéstartománya nem fedi, nem fedheti le teljesen egymást. József Attila költészetében a semmi lexéma a korai versektől kezdve a késő modern versekkel és a töredékekkel bezárólag folyamatosan jelen van. A korai versekben még elsődleges fogalmi jelentésben, az általános hiány kifejezése a lexéma funkciója Megfigyelhetjük továbbá azt is, hogy József Attila szövegeiben bizonyos lexémák azonos vagy hasonló fogalmi kört fejeznek ki, így például a semmi lexémával azonos vagy hasonló gondolatiságot hordoznak József Attila életművében az űr és a kozmosz lexémák. Már korábbi tanulmányaimban is kimutattam, hogy a műfordítási variánsokban az egyes stíluselemek, különösen a képi elemek jelentése a célnyelvi szövegkörnyezetben az új kon-