Gecső Tamás - Sárdi Csilla (szerk.): Nyelvelmélet - nyelvhasználat - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 74. (Budapest, 2007)
Bodnár Ildikó: A költői nyelvhasználat Weöres Sándor és Parti Nagy Lajos verseiben
34 Bodnár Ildikó szerző, hogy ez évben „Parti Nagy Anna Berta megtanult járni” (Parti 2005). Úgy véljük, hogy a mottó két sora is a kislányt idézi, aki a vers írásának idején már a beszédtanulás időszakába léphetett, s elkapva szavakat a felnőttek nyelvéből, vérbeli költőcsemeteként sokszor rímekben beszél: „ apaló apaló / angyal ül a videó ” A gyermeki világot festő kifejezések egész sorát találjuk meg a versben, így a kiságy, a nyuszik, a karika, a manó, a dédik, a mamák szavakat, valamint a vau és a háp emlegetését. 2.1. Idegen hangokon való megszólás és intertextualitás A vers kiemelkedő példája az idegen hangon való megszólalásnak, ill. az intertextualitásnak, hiszen számos szava, kifejezése József Attila Altatóját idézi. De felidéződnek benne más József Attila-sorok is, pl. az Ars poetica, ill. a Kiáltozás című versből. József Attila-töredékeket tartalmazó verse több is van Parti Nagy Lajosnak, pl. a Szívlapát című alkotása is. Aj elen költemény egyetlen, 79 soros szöveg, amelyben megőrződnek az Altató kétütemű nyolcasai és többnyire az eredeti 4-versszakos strófák A-B-A-B rímelése is, azaz a leggyakrabban keresztrímeket alkalmaz a szerző. Ugyanakkor a rímek Parti Nagynál sokszor ún. félrímek, néha pedig - néhány rímtelen sort követően - akár páros rímekre is átválthat a költő. Különösen hatnak a rímhelyzetbe került csonka szavak és neologizmusok: zigö kasé — elalhasé; ária - tiktakk-ária; családi kör - visszagör. 2.2. Szavak elferdítése, megcsonkítása, feldarabolása Sok az eredeti Altatóra utaló elem az indító négy sorban, ahol a lehunyja ige József Attilára emlékeztetőén kétszer fordul elő, s rímhelyzetben állnak a rét és a ház szavak. „ dünnyögve legfő mesterét lehunyja két lehunyja száz a rítt a rút a rőt a rét üveggolyónk eldunnaház ” Szócsonkításra már az indító verssorban található példa: a legfő végéről hiányzik a két b, s szavak és szóelemek egészen különös összerakása figyelhető meg a negyedik sor második szavában: eldunnaház. Ennek elemei külön-külön mind benne voltak József Attila versének első versszakában, igaz, éppen fordított sorrendben jelentek meg. A 4. sor az, ahonnan az igekötő származik: aludj el szépen, kis Balázs; a közismert 3. sorban ott van a dunna főnév: dunna alatt alszik a rét; végül a második sorból származik a harmadik elem: lehúnyja sok szemét a ház. Vajon főnévnek vehető az eldunnaház szó, amelynek az utolsó eleme a ház szó? Az el igekötő megjelenése, s az, hogy állítmánynak tűnik az üveggolyónk alanyhoz kapcsolva, bizonytalan jelentésű igévé teszik - s -z képzős igéink is nagy számban vannak. (A vers begépelése során a számítógép mintegy hatvankét (!) esetben jelzett hibát, azaz talált helyesírási programja valamiféle nyelvi anomáliát. Majd minden sorra jut tehát valamilyen nyelvi „rendhagyás”.) A vers következő részében a költői alkotások születését megkapó egyszerűséggel felidéző sorokat vet papírra a költő: „egy vers kilép a semmiségbőF: