Gecső Tamás - Spannfarft Marcellina (szerk.): A szinonimitásról - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 1. (Budapest, 1998)
Ladányi Mária: Szinonímia és/vagy funkciómegoszlás a magyar melléknévképzésben
100 Ladányi Mária 2. Szinonimja és funkciómegoszlás a magyar melléknévképzésben 2.1. A következőkben a magyar melléknévképzésnek egy kis szeletét szeretném megvizsgálni a szinonimja és a funkciómegoszlás szempontjából. Két olyan, egy derivációs osztályon belüli, de több szóképzési szabályhoz tartozó formai elem szóképzési jelentéseinek egymáshoz való viszonyát szeretném bemutatni, amelyek a) főnévből képeznek melléknevet (azaz: n->a)í b) a képzés eszköze mindkét esetben szuffíxum: az -i és az -s (és altemánsai); c) a szóképzési szabályok abba a szóképzési osztályba illeszkednek, amelyben a képzési szabályok legáltalánosabban megjelölhető szóképzési jelentése valamilyen VISZONY, RELÁCIÓ az alapszó (bázis), Nj és a belőle képzett melléknév által jel(lem)zett szó (szokásosan főnév, N2) között, azaz: [-г]м->АгеЬ ül- [-í]n-> am- A kérdés tehát az, hogy ezen a nagyon általános osztályjelentésen belül a vizsgált képzők, az és az s (ill. altemánsai) milyen szóképzési jelentésekkel rendelkeznek, és milyen a szóképzési jelentéseik közötti viszony. 2.2. Az -i és az -s képző szóképzési jelentései 2.2.1. Az -i képző szóképzési jelentései 1) az alapszóban (a bázis N-ben) megnevezett helyről való, oda tartozó, azaz ["On-*A: N-böl való pl. magyarország-i, párizs-i, vidék-i; hegy-i, láp-i, tav-i 2) az alapszóban (a bázis N-ben) megnevezett intézményhez stb. tartozó, azaz ["On—>A: N-hez tartozó pl. bíróság-i, mezőgazdaság-i,színház-i 3) az alapszóban (a bázis N-ben) megnevezett személyhez tartozó, azt jellemző, azaz [-On->A: N-t jellemző pl. kossuth-i, József Attila-i, tanár-i 4) az alapszóban (a bázis N-ben) megnevezett fogalommal kapcsolatos, azaz [~0n—► A: N fogalmával kapcsolatos pl. öntözés-i, gyermekágy-i, gázfűtés-i; editálás-i, biológia-i, labilitás-i 5) a (többnyire kijelölő jelzős) alapszóban (a bázis N-ben) megnevezett időponthoz kapcsolódó, azaz [-0n—►A: N-hez (mint időponthoz) kapcsolódó pl. X-edik óra-i, nap-i, hav-i, év-i 6) a (többnyire mennyiségjelzős) alapszóban (a bázis N-ben) megnevezett időtartamhoz kapcsolódó, azaz [_0n *A N-hez (mint időtartamhoz) kapcsolódó pl. Xnap-i [gyaloglás, éhezés, pihenés stb.] 2.2.2. Az -.s képző szóképzési jelentései 1) az alapszóban (a bázis N-ben) megnevezett (többnyire sporteszközzel rendelkező V. azzal rendszeresen tevékenykedő, azaz [-s]N->.A: N„nel rendeikező pl. bob-os, gördeszká-s, hoki-s 2) az alapszóban (a bázis N-ben) megnevezett intézményhez, szervezethez v. Csoporthoz tartOZO, abban tevékenykedő, azaz [~.s]n—* \ N keretében tevékenykedő pl. kft-s, internet-es, FIDESz-es