Gecső Tamás - Spannfarft Marcellina (szerk.): A szinonimitásról - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 1. (Budapest, 1998)
Balázsi József Attila: A szóláshasonlatok szinonimitásáról
28 Balázsi József Attila mint a liliom? Olyan ártatlan? Esetleg olyan fehér? Megértenénk-e a költő sorait, ha ezt írta volna: „Rózsa nyílik a párnán / és olyan, mint a márvány / ez ágynak betege'’? Olyan sima? Vagy netán rideg, esetleg erős? Ez utóbbiak szintén jellemzői lehetnek a márványnak.9 Talán még arra is gondolhatna valaki, hogy a lázban égőt Babits először piros rózsához, majd vörös márványhoz hasonlítja. A félreértés elkerülése végett ilyenkor ki kell tennünk a melléknevet: „Rózsa nyílik a párnán / és fehér mint a márvány / ez ágynak betege." Tehát mind a márvány, mind a rózsa fehér. A szunnyadó szűz pedig Csipkerózsa. A fehér melléknév ’erkölcsileg, lelkileg tiszta’ (ÉrtSz. 2: 568) átvitt jelentése révén bekerül egy másik szinonimasorba is: hófehér, szeplőtelen, makulátlan, romlatlan, ártatlan, hamvas,10 11 12 harmatos; fehér, mint a liliom. Nemcsak nálunk, hanem világszerte elterjedt szimbólum a fehér: az isteni fényt, a tökéletességet jelképezi. Népköltészetünkben a fejedelem lova, takarója, süvegének és sátrának nemezposztó-bevonata fehér. Hérodotosz ugyancsak említést tesz a szkíták szent fehér lováról (Erdélyi, 179; Hérodotosz, 94). A jurákok szertartásain csakis fehér lehet a feláldozott állat (rénszarvas vagy birka, az áldozó anyagi helyzetétől függően), s az enyecek fehér rént szentelnek a Napnak (VÉRTES: 24, 152, 215). Az orosz néphit szerint a fehér farkas az erdő királya (Filin: 233). A fehér a megtisztulás és az ártatlanság" jelképe is, a szín mellett erre is utal a fehér, mint a hatytyú12 hasonlat. A gyakorlatban természetesen ezek a különböző jelentésámyalatok átfedik, kiegészítik, erősítik egymást: „Itt látok egy letört ágat, melly bimbózott, /Itt egy ártatlan szín, fehér liliomot." (Csokonai Vitéz M.: Szomorú hallgatók...) „Orcáján kétfelől az ártatlansás tejébe úszkál a kellemetesség rózsája..." (Csokonai Vitéz M.: A szeretet győzedelme a tanúltakon) .Ártatlanság tiszta színe, / Hófehér a levele, / Szűz szerelemnek lakása / Rózsaszínű kebele.” (Vörösmarty M.: A szép virág) „Most, most szeretnék lenni bátran / Élet-tagadó, szűz, makulátlan. / Vágytalan és tiszta." (Ady E.: A Patyolat üzenete) ’ Vö. Arany soraival: „Ne bántson a métely, sem másféle járvány, / Hanem oly erős légy, valamint a márvány. ” (Névnapi köszöntő) 10 „A hamvas gyümölcs э érintetlen —> A fehér (frissen esett) hó z> érintetlen metaforikus jelentésben: A hamvas s fehér A további összefüggés: A fiatal lány z> érintetlen, romlatlan <-> A hamvas gyümölcs/A fehér hó z> érintetlen, romlatlan —> A fiatal lány érintetlen, romlatlan, hamvas, fehér stb. (átvitt jelentések)” (Horváth: 329). 11 ZALEVSZKAJA említett vizsgálatának kísérleti alanyai másodsorban olyan főneveket soroltak fel, mint ártatlanság, esküvő, fátyol, házasság, Szűz Mária (44). 12 A hattyú a mitológiák kedvenc madara, alakját széleskörűen felhasználja a folklór és a költészet. Egyes hiedelmek szerint a lélek hattyú alakját ölti magára, s vándorol az égen: ezért az újjászületés, a tisztaság, a bölcsesség, a büszke magány, a látnoki tulajdonságok, a tökéletesség, s egyben a halál szimbóluma is. A germánok hittek abban, hogy a szüzek jövendőmondó hattyúvá változhatnak (Biedermann: 153-154; Tokarev 1: 88-89).