Gecső Tamás - Spannfarft Marcellina (szerk.): A szinonimitásról - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 1. (Budapest, 1998)
Balázsi József Attila: A szóláshasonlatok szinonimitásáról
32 Balázsi József Attila 2. táblázat: A sápadt a szóláshasonlatokban és a jelzős szerkezetekben Olyan sápadt, mint az N______Nsápadt (-szín[ű|)______Önállóan vagy jelzőként (zöld) béka — — cseppentett/pirított tökmag — — csodasápadt (költői) (meszelt) fal ' — — fal oldala — — (eleven) halál halálsápadt (-szín[ű]) — (eleven) halott halottsápadt — hazajáró lélek — — holdvilág — — holtsápadt — hulla — — kísértet — — (kukorica)málé (nyelvj) — — viasz____________________viaszsápadt_________________________—__________ 3. táblázat: A halvány a szóláshasonlatokban és a jelzős szerkezetekben Olyan halvány, mint az N_____Nhalvány (-szín[ű|)_____Önállóan vagy jelzőként árnyék — — hó — — (elfogyó költői) hold — — holdvilág — — — halotthalvány — — holthalvány — — kísértethalvány — liliom szirma (költői)_________________—____________tört liliom______________ Vajon az itt vizsgált szóláshasonlat-típus mutat-e rokonságot más nyelvek kifejezőeszközeivel, vagy kizárólag magyar sajátosság? Ennek kiderítésére nézzük meg, milyen szerkezetekben használja az orosz nyelv а белый/бледный ’fehér’/’sápadt’ mellékneveket19: 19 Eredetét tekintve az orosz белый az óind bhülam ’fény’, litván bah ’fehér’ és görög ijxxÁói; ’világos, fehér’ szavak családjába tartozik, а бледный pedig az óangol blát ’sápadt’ rokona (Vasmer: 149, 173). 19