Gecső Tamás - Szabó Mihály (szerk.): Színnevek a különböző nyelvekben és kultúrákban - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 212. (Budapest, 2020)
Balázsi József Attila: A fehér szín A hamvadó tűznél című Ajpin-regényben
16 Balázsi József Attila Az obi-ugor hitvilágban a világ (víz és föld) Torum8 isten munkájának eredménye. Éppen ezért illő vele kezdenünk a sort. 1. Természetfölötti. Torum, a Fehér Öreg a főisten, a jólét biztosítója. A nép képzeletében fehér ruhás, ősz öregapó, aki (mint az emberek) nyírfa sátorban él, s akinek fehér állatot és fehér kelmét áldoznak a nyírfaligetben (Шатилов 1931: 159). Hetedik fia Alvali, az ember- vagy lúdalakot öltő istenség, az első vadász és tanár, ugyancsak fehér lovon (méghozzá nyolcszárnyún!) jár (KhM 74). A szentség az Istenek és istennők című fejezetben a következőképp fejeződik ki: „Tél volt. Üde volt minden a házikó körül. Tiszta volt és fehér. Csend volt. Úgy tűnt, minden szavunk és imádságunk elhallott a Folyó Gazdasszonyához, az ő Égi Atyjához, az Ég Hét Rétegének, a Föld Hét Rétegének nagy és kicsi Isteneihez” (116). 2. Természet: Hagyományosan az obi-ugor népek két évszakot különböztetnek meg9 (nálunk ez az ősz-tél és a tavasz-nyár), s mindezt a természet ciklikus változásainak, a vadászidény eseményeinek és a mezőgazdasági munkáknak a nevével további kisebb (gyakran a hónapnál rövidebb)10 11 egységekre tagolják. így mindegyik periódusnak több elnevezése van, s ezek területileg (nyelvjárásonként) igen nagy változatosságot mutatnak. A kitavaszodást a hantik а нови jjoe шанш эдты питы jjoe ишнша омэсты (suriskari/Urál menti nyj) ’fehér hátú lóról fekete hátúra ül’ metaforával fejezik ki - ezt mondják, amikor rügyfakadáskor lecserélik a behavazott szánt a csónakra (Шиянова 2018: 687a). Azonban a meleg „csak átmeneti időszak náluk, a tél az ő igazi évszakuk” (Pápai 1889: 567). Ilyenkor „a talaj minden egyenetlensége, mint a mocsarak, tavak, folyók, teljesen eltűnnek a fákat is beborító, kétrőfnyi [142,24 cm] vastag, fehér hótakaró alatt”11 (Патканов 1999: 213). Már a könyv első oldalán felbukkan a fehérség. „Az év leghosszabb napján érkeztem, az elbűvölő fehér éjszakák idején. Valószínű, emiatt vélte úgy az egész falu, hogy sorsom is olyan örömteli lesz, mint Földünkön a fehér éjszakák...” (7) - írja hőse megszületéséről a szerző. Ebből egyértelmű, hogy itt a fehér az öröm, a boldogság kifejezője.12 A kis 8 Az összetétel mindkét tagja többjelentésű: T. felső rész 2. világmindenség 3. égbolt 4. levegő 5. égi istenség 6. időjárás’. ’Égi istenség’ jelentése már a kereszténység 17. századi hatását tükrözi (KhM 2006: 141a). 9 Ezt őrzi a következő részlet a kötetből: „Aztán egymást váltogatták az évszakok: tél-nyár, télnyár” (8). 10 Például az április az alábbi időszakokra oszlik: [március vége - április eleje] кущар шохты nypa ’a csíkosmókus (Tamias sibiricus) füttyének ideje’ (a párzási időszakban az állatok füttyel tartják egymás közt a kapcsolatot), онйт этты тылэщ ’a szarvasagancs kinövésének ideje’, [április eleje] вурца йухаты nypa ’a varjak megérkezésének ideje’, [április vége] морты мув вой йухаты nypa ’a madarak délről való megérkezésének ideje’ (mind kazimi adat) (Сподина 2014: 30-31). 11 A szerző fordítása. 12 A tbüäyu эй вэлта (vahi nyj) ’fehér öröm’ kifejezés magyarázata: a szellemek beleköltöztek az emberbe, és ettől őt boldogság, vidámság tölti el.