Grétsy László - Kemény Gábor (szerk.): Nyelvművelő kéziszótár - A magyar nyelv kézikönyvei 9. (Budapest, 2005)
I, Í
internacionálé 263 intézménynevek Írása interjú írás- és ejtésváltozat nem vert gyökeret. De (hihetőleg ennek hatására) ameginterjúval igei származékba belekerült egy vha nem is oda, ahol az angolban van. internacionálé Latin elemekből alkotott szó. Történelmi fogalomként: ’munkáspártok nemzetközi egyesülése’. Címként nagy kezdőbetűs, végül elénekelték az Internacionálét. A köznyelvben él az finternacionále] ejtésváltozat is; ez kevésbé igényes. internet E nagy fontosságú nemzetközi szó eredetileg márkanév volt, ennek megfelelően nagy kezdőbetűvel írták (a magyarban is). Idővel azonban köznévvé vált, ezért kis kezdőbetűs írása a szabályos. Már több származékszava is van: internetezik, ill. ~kávézó, —hozzáférés. Jó magyar megfelelője a világháló v. röviden háló, de ebből nem lehet igét képezni. Ennek ellenére váltogassuk az ~ szóval! vitéz A hivatali nyelvben gyakoriak az ~ igével alkotott tárgyas szószerkezetek: beszédet, felhívást, figyelmeztetést, kérdést, kérést, levelet, táviratot, tiltakozást, üdvözletet stb. ~ vkihez, vmihez, rohamot, támadást ~ vki, vmi ellen. E választékos, hivatali nyelvi ízű kifejezések általában könnyen helyettesíthetők egyszerű igével, bár a két változat között van némi jelentésbeli és főleg stiláris különbség. Pl.: beszédet ~ v. beszél az egybegyűltekhez; felhívást a dolgozókhoz v. felhívja a dolgozókat vmire; figyelmeztetést ~ az igazgatóhoz v. figyelmezteti az igazgatót; kérdést ~ az előadóhoz v. megkérdezi az előadót; rohamot, támadást ~ vki, vmi ellen v. megrohamoz, (meg)támad vkit, vmit; stb. Az (üdvözlő, tiltakozó) táviratot vkihez, vmihez helyett azonban nem élhetünk a puszta táviratot vkinek, vminek formával. De kifogástalan az egyszerűbb s mégis hivatalos jellegű táviratot küld. intézménynevek írása Az intézmények nevének minden elemét nagybetűvel kezdjük, kivéve az és kötőszót és az a, az névelőt. Ha azonban az intézménynév névelővel kezdődik, ez is nagybetűs: A Szép Magyar Nyelvért Alapítvány. Az -i (v. -beli) képzős származékokban csak a tulajdonnévi v. ezzel egyenértékű elem(ek) nagy kezdőbetűjét tartjuk meg, a többit kisbetűvel írjuk: Magyar Tudományos Akadémia — magyar tudományos akadémiai v. akadémiabeli; Környezetvédelmi Minisztérium - környezetvédelmi minisztériumi; József Attila Színház - József Attila színházi; Országos Széchényi Könyvtár - országos Széchényi könyvtári; stb. Ha az -/ képzős földrajzi név szerves része az intézménynévnek, ez is nagy kezdőbetűs: Mátraszentimrei Általános Iskola. De nem hivatalos használatban természetesen így is jó: a mátraszentimrei általános iskolába jár. A teljes, hivatalos nevek helyett használt formák írásakor a következőkre kell ügyelmi: a) A Nemzeti Színház, Szeged típusú teljes név helyett használt Szegedi Nemzeti Színház névben az -/ képzős elemet az intézménynév részének tekintjük, ezért nagybetűvel kezdjük. De nyilvánvalóan alkalmi a jelző ebben: a szegedi Móra Ferenc Múzeum, ezért itt a szegedi szót kis kezdőbetűvel írjuk. b) A teljes intézménynév helyett sokszor annak rövidített változatát alkalmazzuk. Ha e rövidítés az intézménynév egyedítő eleméből v. elemeiből alakult, megtartjuk a névelemiek nagy kezdőbetűjét: a Medicorban dolgozik, az Eötvös Lorándon tanul. Az intézménytípust jelentő névelemből alakult rövidítést azonban akkor is kisbetűvel kezdjük, amikor egy bizonyos intézményre vonatkozik: József Attila Gimnázium, de a gimnázium tanári kara megbeszélést tartott. c) Az intézményen belüli egységek (főosztályok, osztályok, csoportok, üzemrészek, telephelyek stb.) nevét kis kezdőbetűvel írjuk: az Oktatási Minisztérium nemzetiségi főosztálya, a Magyar Tudományos Akadémia