Kálmán László: Konstrukciós nyelvtan - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 8.; Nem transzformációs nyelvtanok 3. (Budapest, 2001)

A konstrukciós nyelvtan az amerikai strukturalizmus nyelvé­szeti hagyományit eleveníti fel. Felfogása szerint a nyelvtannak arról a képességünkről kell számot adnia, hogy jelentésekhez megnyilatkozásokat tudunk társítani és megfordítva. Nem fogadja el a mondatszerkezet szigorúan hierarchikus és lineáris felfogását, helyette azt tartja, hogy a mondatokban „előregyártott” szerke­zetek, konstrukciók gyakran egymást átfedő módon testesülnek meg. Minden konstrukció sajátos formai jegyekkel, egyszersmind sajátos jelentésbeli hozadékkal rendelkezik, ezeket társítja egy­mással. Összeépítésüket nagyon általános „játékszabályok” vezérlik és korlátozzák. A könyv nemcsak az első magyar nyelvű ismertetését (és pél­dákkal való megvilágítását) tartalmazza ennek az egyre népsze­rűbb elméletnek, hanem önálló hozzájárulást is képvisel azzal, hogy a nyelvleírás fontosabb területeit (mondattan, jelentéstan, fonológia) átfogva, megfogalmazza annak egy bizonyos változatát. A sorozat korábban megjelent kötetei: A szinonimitásról (Tanulmánykötet). 1998. 144 oldal, 1120,-Ft Poliszémia, homonímia (Tanulmánykötet). 1999. 208 oldal, 1680,-Ft T. Somogyi Magda: Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései 2000. 120 oldal, 1120,-Ft Lexikális jelentés, aktuális jelentés (Tanulmánykötet) 2000. 294 oldal, 1680,-Ft Szabálytalan fonológia (Tanulmánykötet) 2001. 108 oldal, 1120,-Ft SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ VIII. NEM TRANSZFORMÁCIÓS NYELVTANOK III. Kálmán László KONSTRUKCIÓS NYELVTAN TINTA KÖNYVKIADÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom