Kemény Gábor: A nyelvtől a stílusig. Válogatott tanulmányok, cikkek - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 100. (Budapest, 2010)
II. Kép és kommunikáció (A nyelvi kép típusai és funkciói a rendszerváltás előtti médiában)
Közismert és eredeti határvidékén 223 (ti. bennünket; a cikk ugyanis irodalmunk külföldi megismertetésével foglalkozik; ÉS 1979. dec. 8. 7). Nem tudom, összefüggött-e az évfordulóval, a hivatalosan is megünnepelt 75. születésnappal (valószínűleg igen, tehát kampányjelenségnek is felfogható), de annak idején feltűnően megszaporodtak a TK nyelvben a József Attilautalások. Most csak a címadásban felhasznált idézettöredékek közül mutatok be néhányat: az egyik nagy budapesti napilapban Pontosan, szépen címmel emlékeztek meg a magyar nyelv hetéről (Nszava 1980. ápr. 15. 5); a televízióban a játszóterekről készített filmsorozatnak, a sportújságban a cselgáncs vb-ről és az ottani bíráskodásról szóló cikknek volt ez a címe: „Játszani is engedd... ” (TV 1. m., 1980. febr. 2. 18 ó 15 p-től; ill. Nsp. 1980.jan. 14.5). Az utóbbinak a szövegéből is érdemes idézni - nem éppen követendő példa gyanánt: „[az ázsiai cselgáncsbírók] Nem ragaszkodtak feketén-fehéren a leírt szabályokhoz. Mintha csak ismerték volna József Attila gyönyörű verssorát: »...játszani is engedd...« Játszhattak a versenyzők a tatamin” stb. A József Attilától vett címmel hivalkodó írások közül mindössze egyetlenegy foglalkozik magával a költővel: József Attila - nem középiskolás fokon (ÉS 1980. ápr. 5. 4), habár még ebben is van valami szeilemeskedő beugratás: a nem középiskolás fok ugyanis itt általános iskolás fokot jelent (arról van szó a cikkben: hogyan tanítják József Attilát az általánosban?). Hogyan is írta ő annak idején: „neve, ha van, csak áruvédjegy”. Úgy látszik, olykor még a „proletár utókorban” is... 2.3.2.6. A kötött idézés témakörét olyan példákkal zárom le, amelyek átmeneti jelenségnek tekinthetők a kötött és a variált idézés között. A variált idézés felé mutat pl. a címekhez való, aktualizáló funkciójú hozzátoldás: (Római) elégia a higgadtságról (az olaszországi belpolitikai helyzetről; MN. 1980. jan. 27. 8); Sziszifosz mítosza-avagy Wallraff újabb kalandjai (Kritika 1980. 2. sz. 20); A tizedes meg a többiek - Pakson (egy paksi építkezésen dolgozó katonabrigádról és vezetőjéről; Brigádélet 1980. 2. sz. 7); Ki nyer ma (és úgy általában)? (öttusázóink vívótudásáról; Nsp. 1980. febr. 28. 5). Van egypár adatom idézetek kiegészítésére is. Az effajta továbbszövés az aktualizáláson kívül rendszerint ironikus-humoros „átállításra”, „eltérítésre” is szolgál. Befejezésül íme két sportnyelvi példa a sikerültebbek közül: „Hírnök jő, s pihegve szól a versenybíróságnak: - Takács kikapott'.” (Nsp. 1980. márc. 2. 1); „Tükröm, tükröm, mondd meg nékem... milyen esélyekkel utazik Texasba a magyar női tornászválogatott?" (Nsp. 1979. nov. 26. 1; képaláírás; a képen: tornásznők tükör előtt). 2.3.3. A variált idézés közbülső helyet foglal el a kötött és a szabad idézés között: az előbbire emlékeztet abban, hogy eredetijét csaknem szóról szóra követi, pontosan visszaadja annak struktúráját; ugyanakkor azonban változtat is az idézett szövegen, kisebb-nagyobb mértékben módosítja azt. Aszerint, hogy mit és hogyan változtat az eredetin, a variált idézésnek öt fajtáját különböztethetjük meg: a) a modalitás megváltoztatása (2.З.З.1.); b) a logikai minőség megváltoztatása (2.3.3.2.);