Kemény Gábor: A nyelvtől a stílusig. Válogatott tanulmányok, cikkek - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 100. (Budapest, 2010)
III. Stílusfejlődési tendenciák a XX. századi magyar szépirodalmi nyelvben
„ Kemény a menny ” (Szabolcsi Miklós könyve József Attiláról) 389 „Kemény a menny” (Szabolcsi Miklós könyve József Attiláról) E könyv* Szabolcsi Miklós József Attila-monográfiájának harmadik kötete. Az első kötet (Fiatal életek indulója, 1963) a költő pályakezdését derítette föl; a második (Érik a fény, 1977) 1923-tól 1927-ig kísérte nyomon József Attila életét és pályáját. A mostani kötet az 1927 szeptembere és 1930 szeptembere közötti időszakot mutatja be, a Franciaországból való hazatéréstől addig az időpontig, amikor József Attila összeköti életét Szántó Judittal, és egy időre bekapcsolódik az illegális kommunista mozgalomba. A kötet címe („Kemény a menny”) az 1929. augusztus végén vagy szeptember legelején keletkezett Tiszazug című vers utolsó szakaszából való. De kemény, sőt egyre keményedő, súlyosodó mennybolt feszült e három évben a költő élete fölé is. A Vágó Márta-szerelem az emberi és társadalmi otthonra találás ígéretét hordozza, ám ez a kapcsolat is megszakad; a költőnek sikerül álláshoz jutnia, de pár hónap múltán megválik hivatalától, és „neurasthenia gravis” diagnózissal szanatóriumba kerül; 1929/30 fordulóján gúnyos hangú, pamfletszerű kritikával illeti előbb Pintér Jenő, majd Babits Mihály új könyvét, s ezzel nehezen múló ellenszenvet kelt maga iránt mind a konzervatív, mind a nyugatos írótáborban. A monográfiában bemutatott életszakasz fő eseménye a magánélet síkján a Vágó Mártához fűződő, nem viszonzatlan, de ekkor beteljesületlen szerelem. Igazából csak most, Szabolcsi Miklós monográfiájával szolgáltat igazságot az irodalomtörténet-írás a sokat szenvedett, szintén szerencsétlen sorsú Vágó Mártának. A Vágó Márta-szerelemről szóló fejezet s ezen belül különösen a levelezésnek az elemzése nemcsak ennek a könyvnek, hanem az egész József Attila-szakirodalomnak is az egyik csúcspontja. A filológiai alaposság és nyomozókedv maximuma egyesül itt a lélektani érzék, a beleérzőképesség maximumával. Ezenfelül még olvasmányos is, anélkül, hogy felszínesen csevegővé hígulna. A Márta-szerelem utáni időszakban József Attila Bajcsy-Zsilinszky Endre hetilapjának, az Előőrsnek a munkatársa, s bekapcsolódik a Bartha Miklós Társaság tevékenységébe is. E „népies” tájékozódás dokumentuma a Fábián Dániellel közösen írt Ki a faluba című röpirat, valamint néhány „parasztvers” és „hagyományvállaló vers”. Ugyanakkor mind szorosabban kötődik A Toll című lap liberális köréhez: részt vesz a Kosztolányi gerjesztette Ady-vitában (Ady-vízió), s itt teszi közzé Babits elleni pamfletjét Az istenek halnak, az ember él kötet ürügyén. A monográfia részletesen ismerteti ezeknek az irodalmiirodalompolitikai küzdelmeknek az eseménytörténetét, s bennük József Attila nemritkán ellentmondásos - szerepét. * Szabolcsi Miklós: „Kemény a menny”. József Attila élete és pályája 1927-1930. Akadémiai Kiadó, Bp., 1992. 562 + 24 1. (Irodalomtörténeti Könyvtár 40.)