Kemény Gábor: A nyelvtől a stílusig. Válogatott tanulmányok, cikkek - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 100. (Budapest, 2010)
III. Stílusfejlődési tendenciák a XX. századi magyar szépirodalmi nyelvben
390 Stílusfejlődési tendenciák a XX. századi magyar szépirodalmi nyelvben Az életrajzi és eszmetörténeti vonatkozások mellett nem sikkad el a lényeg: József Attila költészete sem. Két fejezetben, összesen több mint 250 lapon tekinti át a monográfia a költő ekkori líráját, verstípusait, stilisztikai-poétikai törekvéseit. A fontosabb versekről külön elemzéseket is kapunk. A könyv szerkezete — s ez József Attila kapcsán igazán nem számíthat pejoratív minősítésnek! - mérnökien kiszámított, átgondolt. Az I. és a IV. fejezet tömör életrajzot nyújt (az előbbi 1927 szeptemberétől 1928 decemberéig, az utóbbi 1929 januárjától 1930 szeptemberéig). Utána, a II. és az V. fejezetben az adott életszakasz kiemelkedőbb eseményeinek, kapcsolatainak beható elemzése következik: a Vágó Márta-szerelem, illetve József Attila vitái, szellemi tájékozódása a szakítás után. A III. és a VI. fejezet, mint már jeleztük, a költői életmű áttekintésére vállalkozik (III.: 1927. ősz-1928 vége; VI.: 1929 eleje—1930. szeptember). A VII., a zárófejezet címe: A kortársak között. Ebben előbb a fontosabb egykorú értékelésekkel ismerkedhetünk meg: „Hogyan látták József Attila helyét kortársai a magyar irodalomban?” Ezután néhány kortársról kapunk tömör jellemzést (a Jóság antológia költői; Illyés, Szabó Lőrinc, Simon Andor, Erdélyi József). A rövid befejezés már a Külvárosi éj felé nyújt kitekintést. A kötetet utószó, irodalomjegyzék, névmutató, a József Attila-művek mutatója, másfél ívnyi képmelléklet, végül a képek jegyzéke zárja. (1992) Átutazóban a nagyepika felé (Nyelvi képek, motívumok szövegszervező funkciója Déry Tibor Pesti felhőjáték című regényében)* 1. Déry a Pesti felhőjátékot (akkori címén: Az átutazót) 1930 végén vagy 1931 első hónapjaiban írta,1 de csak két évvel később tudta megjelentetni a Nyíl regényújság 1933. január !9-i (86.) számában. Ungvári Tamás a hatkötetes irodalomtörténet Déry-fejezetében e lapot az „obskúrus” jelzővel illeti.* 1 2 Ezt helytelen minősítésnek kell tartanunk, tekintettel arra, hogy a Nyíl regények szerzői között olyanok találhatók, mint Francis Jammes, Gottfried Keller, D. H. Lawrence, Heinrich és Thomas Mann, a magyarok közül Ambrus Zoltán, Benedek Marcell, Mikszáth (3 művel), Móra, Schöpflin, Tersánszky (4 művel) és nem utolsósorban Krúdy Gyula (az 1933. június 29-i [109.] szám a Váci utcai szép napokat adja közre, immár posztumusz műként). Öt évvel később, 1938 októberében a tekintélyes budapesti német napilap, a Pester Lloyd közölni kezdi a * Rövidített változata elhangzott a Déry Tibor halálának 25. évfordulóján rendezett konferencián (Budapest, 2002. december 5.). 1 Botka Ferenc: Déry Tibor és Németh Andor. In: „D. T. úr X.-ben”. Tanulmányok és dokumentumok Déry Tiborról. Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 1995. 21. 2 A magyar irodalom története. 6. köt. Akadémiai Kiadó, Bp., 1966. 426.