Kemény Gábor: Nyelvi mozaik. Válogatás négy évtized nyelvművelő írásaiból - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 65. (Budapest, 2007)
III. Nyelvi mozaik
Nyelvi mozaik 285 nek; 2) ily módon különbséget tudnánk tenni a (többnyire röviden ejtett) stop mondatszó (jelentése: állj!) és a stopp főnév (jelentése: idegen járműre való felkérezkedés, illetve ilyen módon való utazás) között; 3) az autóstopp-ot már a Magyar értelmező kéziszótár szerkesztői is két p-vel vették fel a szótár címszavai közé, csak ezt senki sem akarta (merte?) követni. E cikkecskével csupán arra szeretném újból felhívni a figyelmet, hogy valami nincs rendben a stop(p)os körül. A döntés a Helyesírási kéziszótár szerkesztőinek dolga. Mi tagadás, nem irigylem tőlük!4 (1997. február) 77. napvirág felhők ” Van József Attilának egy Én, ki emberként... kezdetű, szapphói strófákban írott verse (egyébként szerelmes vers, Flóra-vers, 1937-ből), amelynek egyik versszaka egyetemista korom óta foglalkoztat, a benne található pompás, szinte manierista kimódoltsággal megszerkesztett komplex kép miatt: Flóra, karcsú szép kehely, állsz előttem, mint csokor van tűzve beléd a mennybolt, s napvirág felhők, remegő levél közt hajlik az estnek. Amióta csak ismerem ezt a verset, mindig úgy olvastam, úgy értettem, hogy a mennybolt hajlik az estnek, mégpedig „napvirág felhők, remegő levél közt”. Különösen tetszett benne a napvirág felhők, e sajátosan modern metafora, ugyanis úgy értelmeztem, hogy a napvirág összetétel (amely egyébként magában véve is metafora!) a felhők-nek a metaforikus jelzője. így elemezte a versmondatot egy tavaly decemberi írásbeli vizsgán 58 főiskolai végzettségű magyartanárból 58, tehát mindenki, s kérésemre Tverdota György, a kiváló József Attila-kutató is. Olykor mégis felötlik bennem: jól értjük-e ezeket a sorokat, pontosabban: nem lehetne-e őket másképpen is érteni? S egyáltalán: vannak-e József Attilának napvirág felhői? Mert az kétségtelen, hogy ennek a metaforának nem világos a szemléleti alapja, a tárgyat és a képet összefűző közös tulajdonság (ez persze nem baj a költészetben, csakhogy József Attila általában - s ebben a korszakában különösen - ügyelt arra, hogy képei plasztikusak, szakszóval motiváltak legyenek). Tegyük hát fel azt az iskolásnak tetsző, valójában azonban nem naiv, hanem álnaiv kérdést, hogy mi az alanya a hajlik állítmánynak, s nyomban kiderül, a mondatnak van (vagy lehet) egy másik elemzése-értelmezése is. A hajlik állítmánynak ugyanis nemcsak az előző tagmondatbeli mennybolt lehet az alanya (odaértéssel), hanem a saját tagmondatabeli napvirág is! E szerint az értelmezés szerint a felhők, remegő levél közt szerkezetes határozó beékelődik a tagmondat alanya és állítmánya közé, ilyenformán: „s napvirág - felhők, remegő levél közt - hajlik az estnek”. 4 A „megoldás” a következő lett: autóstop, autóstoppos, stoppos (mind a Magyar helyesírási szótárban, mind az OsiriB-Helyesírásban). A Magyar értelmező kéziszótár új kiadása is alkalmazkodott az akadémiai szabályzathoz, az autóstop címszót egy p-vel írva.