Kiss Jenő: Mihályi tájszó- és névtár. Tájszavak, földrajzi, személy- és állatnevek. Múlt és jelen - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 225. (Budapest, 2022)
4. Tulajdonnevek
Függelék 544 1969: A mihályi bel- és külterület földrajzi neveinek (utca- és dűlőneveinek) teljességre törekvő első összeírását az országos földrajzinév-gyűjtés során 1969-ben, az ellenőrző gyűjtést 1989-ben végezték. A gyűjtő Papp Irma és Kovács Katalin volt. Az adatközlők pedig Burdics [mivel adatközlőim ilyen családnévre nem emlékeznek, magam sem, föltehetőleg nyomdahiba, s helyesen: Burdits] Imre 1969-ben (70 éves), Kovács László (45 éves), Papp Gergely (52 éves), Varga György (78 éves), 1989-ben Horváth József (63 éves) volt (Hegedűs 1998: 51). Ebben az évben a következő utcaneveket jegyezték föl Mihályiban (1. Hegedűs 1998: 48-49): Arany János utca, Árpád utca, Bartók Béla utca, Csernel utca, Dobó István utca, Dózsa György utca, Hunyadi utca, István tér (Rába tér), József Attila utca, Kisfaludi utca, Korona utca, Lenin utca, Rózsadomb utca, Ságvári Endre utca, Sport utca, Szécsenyi utca, Vadasfaji utca, Vásártér utca, Zrínyi Miklós utca. Ebből jól látszik, hogy az utcanevek száma a korábbiakhoz képest lényegesen megnőtt. 2020: a mai utcanevek betűrendben felsorolva: Arany János utca, Árpád utca, Bartók Béla utca, Dobó István utca, Dózsa György utca, Hunyadi János utca, Jókai Mór utca, József Attila utca, Kisfaludi utca, Korona utca, Rózsadomb utca, Sport utca, Széchenyi István utca, Rákóczi utca, Vadosfai utca, Vásártér utca, Zrínyi Miklós utca, + Rába tér (összesen 18 elnevezés). (El tudnám képzelni, hogy a faluközpontnak a Kis-Rábától jobbra eső felét Kastély tér-nek nevezzék el - az ellenoldali, már létező Rába tér párjaként.) A mai négy fő utca a faluközpontból indul ki. Itt, a központban van a római katolikus templom és a Dőry-kastély, valamint a Kis-Rába hídja. A keleti utca a Hunyadi utca (az elején és a végén is szigetszerűen kibővül: a központi részen van a római katolikus, a falu vége felé az evangélikus templom) a déli a Korona utca, a nyugati az Árpád utca, az északi pedig a Kisfaludi utca (a Tripolisz-ban). Amit az utcák nevéről dióhéjban érdemes elmondanunk, az a következő: írásos dokumentumok hiányában a régi utcanevekről nem tudunk biztosat mondani. Illetőleg ami biztos, az az, hogy korábban csak népi elnevezések voltak. Ez azt jelenti más szavakkal, hogy az utcanevek megbízható információt hordoztak arról, hogy az adott utca annak a szomszédos településnek a nevét viselte, amellyel Mihályinak szoros kapcsolata volt. A mai Hunyadi utca korábbi neve Vadosfai utca volt, mégpedig azért, mert Mihályi Vadosfával szoros kapcsolatban állt. Egyrészt mert közel volt Vadosfa. Másrészt mert azon át vezetett a legrövidebb út Beledbe. Harmadrészt azért, mert annak idején az evangélikus gyerekek oda jártak iskolába, a hívek pedig istentiszteletekre, ugyanis Vadosfa artikuláris [az evangélikusok szabad vallásgyakorlásának törvénycikkelybe foglalt] gyülekezet volt. Azaz - bármennyire is hihetetlennek tűnik ma - csak Vadosfán gyakorolhatta szabadon a tágabb környék evangélikussága a maga vallását hosszú évtizedeken át. A mai Árpád utca korábban Csollán [Csalán] ucca volt: könnyű kitalálni, miért. Ez az utcanév is spontán népi elnevezés volt. Hogy György utcának miért nevezték, nem tudjuk. A hivatalos névadás 1896-ban, a millennium idején mutatkozott meg több példával is, amikor a magyar történelem jeles alakjairól vagy eseményéről neveztek el utcákat. így született ebben az évben a már említett Árpád utca, az eredeti Vadosfai utcából a Hunyadi János utca, a Szentháromság térből Szent István tér lett, a köz déli részéből a Korona utca (mindezekre 1. Varga József 2020: 136). A következő hivatalos elnevezési „hullám” a kommunista években érte el Mihályit is: 1. Sztálin tér, illetőleg Lenin utca, Ságvári Endre utca. Az utcák, amelyeknek neve változott az idők folyamán: Csollán utca — Gyórói utca — Árpád utca. / Petőfi Sándor utca — Bartók Béla utca. / Széchenyi utca —/ Lenin