Noszkó Alajos (szerk.): Virág szó-tár. Magyar-latin szinonima-, szólás- és közmondásszótár 1791-ből - Mesterművek 18. (Budapest, 2021)

Balázsi József Attila: Utószó

248 szikusokból, Arisztotelész és az egyházatyák munkáiból kerülnek ki. A gyűjtemények értékét a bennük foglalt szemelvények minősége szabja meg. A florilégiumokat évszázadokon át szívesen forgatták, s némelyek több száz példányban is készültek. A virággyűjtögetés metaforáját számos ókori auktor felhasználta, Seneca például így ír 84. levelében: „Mondják, a méheket kell utá­noznunk, akik ide-oda röpködnek, s gyűjtik a méz előállítására alkal­mas virágokat, azután amit behordtak, elrendezik, sejtek szerint szétosztják, és ahogy Vergiliusunk írja: rekeszekbe sűrítik a csörgő­­ mézet, s édes nektárral töltik meg a lépet. [...] [N­ekünk is ezeket a méheket kell utánozni, és amit különféle olvasmányokból összehord­­tunk, szétválasztani (hiszen elkülönítve jobban megmaradnak), azu­tán szellemünk erőfeszítésével és tehetségével egyetlen csemegévé gyúrni össze a számtalan kóstolót, még ha nyilvánvaló volna is, hon­nan ered, legyen nyilvánvaló, hogy mégis más, mint az eredeti" (Se­neca 1980: 360-361. Kurcz Á. ford.). Angliában a következő címek árulkodnak a kertészeti metafora népszerűségéről: Epigrammavirágok [Flowers of epigrammes] (1557), Egyetlen költeménybe összekötött száz különféle virág [A hundreth sundrie flowres bound up in one small poesie] (1573) és Anglia Parnasszusa, avagy modern költőink szemenszedett virágai [Englands Parnassus: or the choysest flowers of our moderne poets] (1600) (Anderson 2003: 254). Hasonló címeket találunk Távol-Keleten is. A felkelő nap országá­nak írói, költői ilyen címeket adnak műveiknek: Aranylevél-gyűjte­­mény [áfeUnilfcíil kin'yö wakasha] (1127); Ékköves levelek gyűjte­ménye [3£ÍtfPlfc,il gyokuye wakasha] (1313) - 2800 verset közlő tekintélyes válogatás; Szóvirágok gyűjteléke [fAik­il shikasha] - vagy maguk a költők, vagy tanítványaik, illetve utódaik állították össze (Shirane-Suzuki-Lur­e 2016: 224, 239, 244). Az 1794-ben kiadott Különb-különb drága kedves illatokkal bővöl­­ködő virágos kert (Sárospatak v. Losonc) című vers- és drámagyűjte­mény latin és magyar nyelvű verseket tartalmaz, köztük Faludi Fe­renc és Gyöngyösi János munkáit.

Next