Péter Mihály: Nyelv, stílus, költői beszéd. Válogatott tanulmányok - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 49. (Budapest, 2005)
Stilisztika, költői nyelvhasználat, műfordítás
184 Stilisztika, költői nyelvhasználat, műfordítás sült jelzőjére {dolce), pozitív értékelést fejez ki (’édes semmittevés’), míg az orosz от делать нечего inkább negatív értékelést hordoz, s ezáltal érzelmi kontrasztot alkot a barátság fogalmával; ezt a kontrasztot Galgóczy fordítása érzékelteti jól: unalmunkban barátkozunk. 2. Az V. fejezet 9. versszakában egy csillagfényes éjszaka csodálatos tömör leírását olvashatjuk: Морозна ночь; всё небо ясно; Светил небесных дивный хор Течёт так тихо, так согласно... A sorok zeneisége mellett figyelmet érdemel archaikus-költői szókincsük (дивный; хор ’valamely állandó, összetartozó csoport’ jelentésben, továbbá а течёт ige ’halad’ jelentésben). Bérczy fordítása így hangzik: Hideg az éj, derült az égbolt, Ragyog a csillagok kara Nyugodtan, némán;... A fordítás szép, de a kép statikus, hiányzik belőle a mozgás. Aprily szövege dinamikusabb, bár némileg túlírt: Éj van, fagy; fenn a tiszta íven A felséges csillagsereg Áldott összhangban ring, szelíden... És most lássuk Galgóczy Árpád megoldását: Fagyos, nagy éj; a tiszta égen A csillagok fényes hada Oly pontosan, oly csodaszépen Kering... Gondolom, nincs olyan érettségizett magyar olvasó (bár lehet, hogy optimista vagyok), akinek e sorok hallatára ne József Attila nevezetes töredéke jutna eszébe: ... dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. De vajon megengedhető-e egy József Attila reminiszcencia az Anyegin magyar szövegében? Megítélésem szerint ebben az esetben igen, mégpedig két okból. Először: az orosz és a magyar költő már-már kísérteties hasonlósággal jellemzi a csillagok mozgását; а тихо, согласно és a pontosan, szépen ebben a kontextusban alighanem ekvivalens kifejezések. Másodszor: azt hiszem, nyugodtan állíthatjuk, hogy József Attila e