Szathmári István (szerk.): A stilisztikai alakzatok rendszerezése - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 55. (Budapest, 2006)
Heltainé Nagy Erzsébet: Archaizálás és retorizáltság
Archaizálás és retorizáltság 53 mindazzal a jelentéstartalommal, amely ebbe a szóba sűrűsödik, sok évszázadból, a híres krónikás szemével tekinthetünk a háború tragédiájára. A krónikásének metaforává válik. A kulcsszó sokszor metafora, szimbólum, gyakran toposz is már, miként a bevezetőben megígért vers, A csodaszarvas szövegvilága is mutatja. 3.1.2. A vers filológiai háttere A témaválasztással nem kerülhetem ki a József Attila-fílológia egyik crux-á.t, a vers keletkezési időpontja körüli bizonytalanságot. Ezt most csak a legszükségesebb mértékben érintem. A problémát legteljesebben a 2005. évi kritikai kiadás jegyzetanyaga exponálja. Ebben Stoll Béla összefoglalja az eddigi kutatásokat, feltárja a vers mintáit és szövegpárhuzamait (Stoll 2005). Számomra majd ezek lesznek fontosak, de előtte - hozzávéve még Péter László kiegészítését (Péter 2005), lássuk a vers keletkezéséről tudottakat. A költemény a Hír című lap 1933. aug. 4-i számából lett ismertté, de csak 1969-ben, Hárs László jóvoltából, aki a Népszabadság 1969. dec. 7-i számában adta közre József Attila köteteiben addig egyáltalán nem szereplő versét. Stoll Bélául csodaszarvas-1 az 1984- es kritikai kiadásban nem keletkezésének feltételezett időpontjára, 1930 őszére helyezte, hanem megjelenésének ideje szerint 1933 nyarára, közvetlenül az Oda után. Ezt a datálást Lengyel András, Horváth Iván megerősítették, és a költő akkori jobboldali orientációjával hozták összefüggésbe. Mások megkérdőjelezték az időpontot és a direkt politikai jelleget: Szabolcsi Miklós, Tverdota György nem tartották lehetségesnek, hogy József Attila 1933-ban ilyen verset írt volna. Az új, a 2005-ös kritikai kiadásban Stoll Béla, mérlegelve a vers mintáit, valamint a költő saját verseiben fellelhető szövegpárhuzamokat, eltérve az 1984-es változattól, a verset 1930 nyarára teszi, és a biztosan akkorra keltezhető Bánat elé helyezi. Péter László nem ért egyet a vers áthelyezésével, továbbra is úgy véli, hogy A csodaszarvasnak az Óda után volna a helye. Legerősebb érve: a vers megjelenésének napja, 1933. aug. 4. egyúttal a IV. cserkészvilágtábor, a híres magyarországi, gödöllői dzsembori ünnepélyes megnyitójának a napja is. 3.2. A vers keletkezési edejének, a 30-as évek elejének nyelvisége; a retorizáltság Az bizonyos, hogy A csodaszarvas-1 mindenképpen a harmincas évek Magyarországában kell elhelyeznünk. Egyetértek azokkal a megállapításokkal, amelyek arra vonatkoznak, hogy az elmúlt évtizedek irodalomtörténet-írása a harmincas évekről adta a legönkényesebb, leginkább átideologizált képet. A két háború közti szellemi élet, a hazai környezet árnyaltabb megközelítése és megértése közelebb vihet bennünket József Attila csodaszarvasképének kibontásához is. Amennyire én áttekintettem a szakirodalmat, úgy gondolom, hogy az eddigieknél erőteljesebb hangsúlyt érdemel József Attila költészetében a népköltészet, meg Arany János, Ady Endre, Juhász Gyula, no meg a népi írók, főleg Erdélyi József közvetlen hatása, legalábbis A csodaszarvas kétségtelenül ambivalens szövegvilágában. Az alkotói szándékot nem ismerjük, egy feltételezést azonban teszek. A nyelvmegtartás szándéka mint magatartásforma József Attilára is jellemző lehetett. Az, amelyben a nyelv és a nyelvközösség azonosítódott, és amelyben az alkotó legfőbb küldetése