Wacha Imre: A tiszta beszéd. Beszédtechnika. Alapismeretek és szövegértelmezés magyarázatokkal I. - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 170. (Budapest, 2015)
1. A légzés és a légzéstechnika
1. A LÉGZÉS ÉS A LÉGZÉSTECNIKA hogy úgy kellett volna megfogalmazni az adott mondatot, hogy könnyen ki lehessen mondani.) Meg kell tanulnunk azt is, hogy annyi levegőt engedünk be tüdőnkbe, hogy okos beosztással úgy gazdálkodunk a tüdőnkben tárolt levegővel, hogy hosszabb nyelvi egységeket is ki tudunk mondani anélkül, hogy lélegzetvétellel széttörnénk a nyelvi szerkezetet. Ennek begyakorlásához segít hozzá József Attila következő verse. A vers szövegének megszólaltatásakor csak a függőleges vonalaknál vegyünk levegőt. Kényelmesen, nyugodtan. Nem kell sok levegőt beszúrnunk, mert a sok levegő feszítheti tüdőnket. Kényelmes hangoztatás esetén akkor is elegendő lesz a tárolt levegő, ha úgy érezzük, többet kellett volna tüdőnkbe beengednünk. Annyit „csalhatunk” a gyakorlás kezdetén, hogy a leghosszabb légzési egység közepén pótlevegőt lopunk. A gyakorlás során is vigyázzunk, ne ugorjunk be annak a kiejtési babonának, hogy a vesszőknél megállunk, szünetet tartunk, felvisszük a hangot (sőt: a hangsúlyt). József Attila versében a függőleges vonalak közötti nyelvi egységek grammatikailag is, tartalmilag is összetartoznak. Nem szabad őket a vesszőknél tartott (légzési) szünetekkel szétdarabolni. A vessző elsősorban helyesírási jel, és csak másodsorban utal a mondat tagolására. A „vessző szünetjel” felfogás helyébe be kell vésnünk a tudatunkba, szájunk gyakorlatába, azaz ösztönössé kell tennünk: levegőt venni, szünetet tartani, a szöveget tagolni a szó- és a mondatszerkezeti határokon célszerű.16 József Attila: Mint a mezőn Mint a mezőn a kisfiút, ha eléri a vihar, | s nincs tanya anya, 17 (a + a>a’a) hova18 futna kapkodott lábaival, | a tömött, dühödt ég dörög, (tt+d > dd); (t +d > dd) a tarlón szalmaszál pörög, ő mint az állat nyöszörög, | a meg nem értésnek a ködében lebeg.” Vagy: „ha újra régi eredetiségükben virulhatnak a lóistállóvá, magtárrá alakított templomok, elnéptelenedett zsinagógák, | ismét felépülnek a hajdani martalócok I és a jelenlegi korszerű fegyverek által lerombolt tornyok, | akkor mélyen átérzed a kiállítás címét, ami voltaképpen idevonzott...” Nem a hajdani martalócoknak kell felépülniük, hanem: „ismét felépülnek | a hajdani martalócok és a jelenlegi korszerű fegyverek"által lerombolt | tornyok”, azaz felépülnek a tornyok, amelyeket a hajdani martalócok romboltak le. 16 József Attila szövege mellett a második hasábban bizonyos beszédhangok találkozásakor szokásos hangváltozásokat jelzem. Ezeket a hangváltozásokat (részleges, teljes hasonulás, összeolvadás, egyszerejtés, betűejtés stb.) hangkapcsolódási szabályok gyűjtőnévvel szoktuk összefoglalni. A hangsúlyviszonyokat nem jelölöm, csak a kapcsolásokat-kötéseket jelzem. A „vesszőt”, azaz bizonyos szószerkezeti határokat „szünetpótlóval”: hangsúlyozási és hanglejtési váltásokkal kell megoldani. 17 Szokásos kiejtési hiba az is, hogy a tanya-anya kapcsolatot vagy összeolvasztják: (tanyanya), vagy túl tisztán artikulálják, ezért az anya szót külön indítják egy kattanó hangszalagzárral: tanya ’anya. Ugyanaz a jelenség ez, mint amikor az az ember, az asszony, az este, az eszmélet, az álom -féle hangkapcsolatnak a zember, a zasszony, a zeste, a zeszmélet, a zálom-féle ejtésétől való túlzott félelem miatt az a-, e~, á- szókezdetet erősen leválasztják a névelő z hangjától, és ezért a vokálisos szókezdet hangszalagzárat és kemény, felesleges hangsúlyt kap még általános alanyként is: „’Az ’emberek általában azt hiszik...”. 18 Szokásos hibás hangsúlyozásában: a hova erős nyomatékot kap. Pedig itt nem kérdőszó, hanem vonatkozói névmási kötőszó ’ahova’ értelemben. 22