Wacha Imre: Az értelmes beszéd. Alapismeretek és szövegértelmezés magyarázatokkal II. - Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 171. (Budapest, 2015)
3. Műfajok - stílusgyakorlatok
3. MŰFAJOK, STÍLUSGYAKORLATOK 3. MŰFAJOK-STÍLUSGYAKORLATOK 3.1. A (TÁJ)LEÍRÁS HANGOSÍTÁSA Nagy Lajos írása Nagy Lajos a falut - némi váltásokkal - térbeli elhelyezkedése alapján mutatja be, mégpedig úgy, hogy a részlet első felében a nagyobb egységek felől halad a kisebbek felé. Bizonyos állításait azonnal vissza is vonja: módosítja, helyesbíti őket. A részletnek ebben az első felében kisebb logikai-szerkezeti egységeinek kulcsszavait és egyben határait aláhúzással jelöltük meg. Nagy Lajos úgy indítja a leírást, mintha felülről, madártávlatból nézné a falut. A „összefogó” képtől, a falu közepétől halad egyre „lejjebbbeljebb” a részletek felé: a főbb utcák, a kisebb utcák leírása után vizsgálja a házakat: a házak tetejétől lefelé haladva bemegy a szobákba is. Orman kijőve halad tovább. A szemelvény első bekezdésének második felében az író a házak szerkezetére irányítja a figyelmet, és a tető felől halad a talaj felé - tehát ismét felülről lefelé bemegy a házba, még az ágy alá is benéz, majd kijőve megáll a kerítések mellett. A kisebb egységek mindegyikében van valami olyan „életszagú” apróság, amely tárgyszerűségével az elmondottak hitelességét igazolja.176 A leírás nagyon is megfelel a klasszikus retorika szabályainak: határozott haladási iránya, rendje van a falu bemutatásának. Ez a rend él akkor is, ha a „fősodor” irányától el-eltér az író. A közbevetéseknek feladatuk van: az időnként meg-megtorpanó haladásban „életszagot” adó részletek szakítják meg a leírást. A „haladásirányt” a szövegmondás tagoló ritmusával kell éreztetni. A „bejárásmódnak” a kulcsszavait177 hanggal: hangerővel és dallammal ki kell emelni, az egységek határainál rövid szünetet kell tartani. A közbevetésszerű részeket kicsit gyorsabb tempóval vagy hangváltással kissé súlytalanítani lehet. Nagy Lajos és Gyergyai Albert szövegalkotásának, a megfogalmazásnak a módja (a mondatok szerkezetét tekintve) nagyon hasonlít az élőszó szöveg- és mondatszerkesztéséhez. Jól látható ez a közbevetéseket tartalmazó, a fősodortól el-eltérő szerkesztésmód, ha a két szöveget összevetjük a Kolozsvári Grandpierre Emiltől, Fülep Lajostól és Wacha Imrétől később idézett szövegdarabok spontán megfogalmazású mondataival. Nagy Lajos: Kiskunhalom (Részlet) „A Piac tér körülbelül a falu közepe. Innen ágaznak el a falu több utcái, bár ezt csak bizonyos hiba elkövetésével lehet így mondani, mert a valóságos kép nem ilyen egyszerű. A valóság valami olyanféle, hogy a Piac tér sem nem négyzet alakú, sem nem kör alakú, sem nem háromszög alakú, hanem a Piac térnek mégis valamilyen alakja van, szabálytalan alak, határozatlan, szinte fura alak, igazi kunhalmi - (bár Bacsón is, Földváron is, Szemesen is ugyanilyen forma 176 Nem meglepő, hogy a nagy tájleiró versek, mint Petőfitől a Puszta, télen, Az Alföld, a Téli este, azután József Attilától a Falu, a Holt vidék, a Tiszazug és más tájleíró versek is valahol fentről, a magasból letekintve indulnak el, azután közelítenek a kisebb tárgyi egységek, részletek, majd az ember és az ember belső világa felé, hogy azután a magasba visszatérve zárják a verset. 177 A kulcsszavakat a szöveg első bemutatásában aláhúztam. 96