Agárdi Péter: Értékrend és kritika. Fejtő Ferenc irodalomszemlélete a 30-as években (Budapest, 1982)
Függelék
Szabolcsi Miklós idézett 1980-as tanulmánya: József Attila korának világirodalmában. = Magyar Tudomány 1980. 12. sz. 891-898.1. A József Attila esztétikai-kritikai gondolkodásához lásd: Tverdota György: József Attila Ady-víziója. = It 1980. 3. sz. 607-628.1. - uő: József Attila és Benedetto Croce. (Az intuíció tanától az ihlet tanáig.) = ItK 1980. 5-6. sz. 561-580. 1. - Lengyel András: Brichta Cézár, József Attila és „A Dunánál” = Életünk 1978. 6. sz. és József Attila útjain. Tanulmányok. Szerk.: Szabolcsi Miklós ésErdődy Edit. Bp. 1980. 305-312.1. - Németh G. Béla: A pszichologizmus ellen, a pszichológia mellett. József Attila kritikai és elméleti gondolkodásának néhány vonása. = Valóság 1980. 12. sz. 27-37.1. - Kortársunk: József Attila. Kerekasztal-beszélgetés. Résztvevők: Bata Imre, Gyertyán Ervin, Illés László, Király István, Pándi Pál, Szabolcsi Miklós, Tamás Attila, Tóth Dezső, Tütő László, Tverdota György és Agárdi Péter. = Társadalmi Szle 1980. 4. sz. 77-99.1. A Tverdota Györgytől idézett mondatok ebben a szövegben, a 92-93. lapon olvashatók. 8. A marxista kritikus elméleti műhelyében Feltételezhető, hogy Fejtő a 30-as évek eleji Marx-interpretációk közül ismerte pl. a következőket: Mihail Lifsic: Karl Marx und die Aesthätik. = Internationale Literatur 1932. 2.sz. Vö. uő: Válogatott esztétikai írások. Szerk. Sziklai László. Bp. 1973. 153—378. és 614-616.1. — Lukács György: Gegen die Spontaneitätstheorie in der Literatur. = Die Linkskurve 1932. 4.sz. — Uő: Die Sickingendebatte zwischen Marx-Engels und Lassalle. = Internationale Literatur. 1933. 2. sz. stb. - E tanulmányok modern kiadásai: Lukács György: Művészet és társadalom. Bp. 1968. és Adalékok az esztétikatörténetéhez. I—II. Bp. 1972. Leninnek a proletkulttal kapcsolatos álláspontját lásd: Lenin: Művészetről, irodalomról. Bp. 1966. 460-463.1. A Fejtő által vitatott cikk: Békés István: Perneki Mihály: 2000 Volt. = Szabad írás 1934. — Ennek nyomán bontakozott ki Fejtő és Veres Péter közötti eszmecsere a szocialista irodalomszemléletróT Veres Péter első cikke: Irodalom és világnézet. = Gondolat 1935. 171-173.1. A Fejtő válaszára reagáló második cikke: Veres Péter: Egy „autodidakta” válasza. = Gondolat 1935. 318-320. 1. - Lásd még: Veres Péter levele Bogiári Békés Istvánnak, Kritika 1980. 12. sz. 19-20.1. A Fejtő Ferenc és Veres Péter közötti esztétikai vita visszhangja: Bálint György: Aragon: Bázeli harangok. = Gondolat 1935. 3. sz. 244-246.1.; B. Gy.: A toronyőr visszapillant. Bp. 1966.1. 371-374.1. Az 1930-as évek eleji marxista rekonstrukciós munkálatokról lásd: Sziklai László: Mihaü Lifsic harcos esztétikája. Előszó M. L.: Válogatott esztétikai írások c. kötetéhez. Bp. 1973. 5-43.1. - Szerdahelyi István: Marx, Engels és az irodalomelmélet. = A marxista irodalomelmélet története. Tanulmányok. Szerk.: Nyirő Lajos és Veres András. Bp. 1981. 9-34.1. 408