Balázs János - Bóka László (szerk.): Stilisztikai tanulmányok (Budapest, 1961)

R. Hutás Magdolna: József Attila stílusa jelzői tükrében

R. HUTÁS MAGDOLNA JÓZSEF ATTILA STÍLUSA JELZÓ'l TÜKRÉBEN Egy költő vagy író stílusáról írni valójában csak akl^- lehet, ha ismerjük az egész írói életművet, ha tudjuk egészen pontosan, milyen irodalmi formákat és milyen nyelvi anyagot használt fel a szépíró. Sajnos néhány — bár értékes — részlettanulmányt nem tekintve, József Attila költészetének összefoglaló értékelésé­vel még adós irodalomtörténetírásunk, nyelvi feldolgozása pedig egyelőre nincs. Ilyen körülmények között József Attila stílusának titkát még nem ismerjük, megfejteni ma még nemigen tudjuk. De foglalkoznunk kell vele minél többet és minél többen, hogy egyszer a felkutatott részletekből majd kibontakozzék az a belső rendszer, amely József Attila zseniálisan megválogatott költői eszközeiben már így is érezhető. A most kiválasztott téma, József Attila jelzőinek tárgyalása nem egyszerű részletkérdés. A jelző sok mindent elárul a költőről. A jelző a kezdők első stíluseszközéhez tartozik, s a kifejlődött tehetségről árulkodik. A jelző megkülönböztet, de hangulatot is kölcsönöz. A jelzőben sokszor kép rejlik, meghökkentő asszociá­ció, szín és hang. A jelző hathat az értelmünkre, és elringathat egy hangulatban. Gyönyörűen körülírhat valamit, ünnepélyessé teheti a stílust, fokozhatja az érzelmi hatást, de érzékeltetheti a köznyelvet is. A jelzőkben festői, költői szavak bújnak el, és a jelzett szóval különös érzéseket fejezhetnek ki. Bevilágítanak a költő szókincsébe: a jelzős szerkezetekből tájszavak, sőt a városi nyelv szavai is előbukkannak. A jelző valóban alkalmas arra, hogy tükrében végigpillantsunk egy nagy költő kifejező eszközein.

Next