Barabás Tibor: Egy nép nevelői. Arcképek és tanulmányok - Élet és Tudomány kiskönyvtár 12. (Budapest, 1959)
Nagy Lajos
lánytól, a Nyitott ablakok utcalányáig az emlékezetünkben maradó asszony- és lányalakok hosszú sorát teremtette meg. A diákok, a gyermekek ébredező világát, nyiladozó ösztöneit orvosi éleslátással rajzolta. A gazdag emberről a gúnyrajzok és a mély pszichológiai jellemképek sorozatát alkotta és a társadalmi harcok történelmi arcképcsarnoka telne ki az 1919 májastól a Menekülő emberig ívelő sokrétű írói munkásságából. De alig van életjelenség, emberi fonákság, amelyre szatirikus vagy epikus írással ne felelt volna. * Kíméletlen igényességei ítélte meg írótársait, de elsősorban önmagát. József Attila — aki mesterének, tanítójának nevezte Nagy Lajost — nem egyszer hallotta az ő még magasabbra ösztönző szavát. Ö is, mint többen, Nagy Lajos baráti köréből a Külvárosi éjt szerettük legjobban, tartottuk a legtöbbre. Attila halála után az bántotta Nagy Lajost, hogy miért nem dicsérte Attilát többször és még melegebben. Az irodalomtörténet feladata lesz, hogy József Attilára gyakorolt hatásáról többet mondjon nekünk. Egy bizonyos: József Attila a Kiskunhalmot az élet szerkezet nélküli ábrázolásának nevezte, magát a művet valóságos költészetnek, amelyben a tagolatlan élet tölti be a láthatatlan formát. Nagy Lajos korának, az imperializmus és a szocializmus korának szemtanúja és ábrázolója volt és ezt a kort, a cenzúra még olyan nyomasztó terhe alatt sem hagyta el soha. Nagy művészekben a kor nagyságának tudata is él. Lelkiismeretük azt diktálja, hogy azt támadják, örökítsék meg vagy tökéletesítsék mindenekelőtt, ami előttük áll. Nagy Lajos ennek a hivatásának is eleget tett. Hatvan éves múlt, amikor felszabadultunk. Betegsége legtöbbször lakásához és évekig ágyához kötözte. A mai élet mélyebb vizsgálatáig, az új színterekre, 202