Barabás Tibor: Egy nép nevelői. Arcképek és tanulmányok - Élet és Tudomány kiskönyvtár 12. (Budapest, 1959)

Nagy Lajos

lánytól, a Nyitott ablakok utcalányáig az emlékezetünk­ben maradó asszony- és lányalakok hosszú sorát terem­tette meg. A diákok, a gyermekek ébredező világát, nyi­ladozó ösztöneit orvosi éleslátással rajzolta. A gazdag emberről a gúnyrajzok és a mély pszichológiai jellem­képek sorozatát alkotta és a társadalmi harcok történelmi arcképcsarnoka telne ki az 1919 májastól a Menekülő emberig ívelő sokrétű írói munkásságából. De alig van életjelenség, emberi fonákság, amelyre szatirikus vagy epikus írással ne felelt volna. * Kíméletlen igényességei ítélte meg írótársait, de el­sősorban önmagát. József Attila — aki mesterének, ta­nítójának nevezte Nagy Lajost — nem egyszer hallotta az ő még magasabbra ösztönző szavát. Ö is, mint többen, Nagy Lajos baráti köréből a Külvárosi éjt szerettük legjobban, tartottuk a legtöbbre. Attila halála után az bántotta Nagy Lajost, hogy miért nem dicsérte Attilát többször és még melegebben. Az irodalomtörténet fel­adata lesz, hogy József Attilára gyakorolt hatásáról töb­bet mondjon nekünk. Egy bizonyos: József Attila a Kis­kunhalmot az élet szerkezet nélküli ábrázolásának ne­vezte, magát a művet valóságos költészetnek, amelyben a tagolatlan élet tölti be a láthatatlan formát. Nagy Lajos korának, az imperializmus és a szo­cializmus korának szemtanúja és ábrázolója volt és ezt a kort, a cenzúra még olyan nyomasztó terhe alatt sem hagyta el soha. Nagy művészekben a kor nagyságának tudata is él. Lelkiismeretük azt diktálja, hogy azt tá­madják, örökítsék meg vagy tökéletesítsék mindenek­előtt, ami előttük áll. Nagy Lajos ennek a hivatásának is eleget tett. Hatvan éves múlt, amikor felszabadultunk. Betegsége legtöbbször lakásához és évekig ágyához kö­tözte. A mai élet mélyebb vizsgálatáig, az új színterekre, 202

Next