Bencédy József et al.: Az alakuló ember (Budapest, 1976)
Lénárd Ferenc: Korszerűsítési útkeresések a középiskolában
mind a szabad idő eltöltése alkalmával, a tanulók életének e két szélső helyzetében is. A középiskolákban igen gazdag, sokágú programozott tanítási kísérleteket irányít az OPI Didaktikai Tanszékén Gyaraky Frigyes. Orosz nyelvi programokat alkalmazott az Arany János gimnáziumban (Nagykőrös), a József Attila gimnáziumban (Monor), a Hunyadi János gimnáziumban (Csorna), a József Attila gimnáziumban (Sopron). Kémia program került kipróbálásra a József Attila gimnáziumban (Ózd), az Arany János gimnáziumban (Nagykőrös) és a Sztáron Sándor gimnáziumban (Vác). Általános tapasztalat volt, hogy a tanulók nagy kedvvel dolgoznak. A programozott feladatmegoldás teljesen lekötötte figyelmüket. A programozott tanítási eljárás nem csupán a megértést segítette elő, hanem lehetőséget adott arra, hogy a tanulók a tanítási órán sajátíthassák el a tananyagot. Ez is hozzájárult a tanulók túlterhelésének csökkentéséhez. A programozott tanítási kísérletek segítségével lényeges pedagógiai kérdésekre igényelhetünk megfelelő válaszadást. Gyaraky Frigyes „A matematika és a természettudományok programozott - algoritmizált - tanulása” című tanulmányában (Neveléstudomány és folyamatos korszerűsítés című kötetben, Akadémiai Kiadó, 1973. 392-428. 1.) a következő kérdéseket fogalmazza meg:- Ha a tanulók egy tantárgynak csak egyes fejezeteit tanulták program segítségével, észlelhető-e az év végi ismétlést közvetlenül megelőző tantárgypróba eredményében tudásszint-eltérés a többi anyagrészekhez viszonyítva?- Vannak-e olyan követelményelemek - fogalmak elsajátítása, számolási készség, szöveges feladatok megoldásában való jártasság stb. -, amelyeknek elsajátítása programokkal, kimutathatóan eredményesebb?- Mennyire használható fel ugyanaz a programozott anyag eltérő, illetve eltérő jellegű képzésben részesülő, azonos korosztályú tanulók tanulásában?- Kimutatható-e, hogy melyek azok az anyagrészek, melyek kevés-210