Breuer János (szerk.): Kodály-mérleg, 1982. Tanulmányok (Budapest, 1982)
Vers és dallam
a népdalokat és népdalfeldolgozásokat; a weimari munkáskórusok és Kodály együttesen hat pl. ez időben Szabó Ferenc pályájára - akit a költő a mozgalomból jól ismert.”9 Szántó Judit, a költő élettársa, József Attila és a zene című posztumusz írásában elmondja, hogyan találkozott József Attila a népdallal és Kodály Zoltán müveivel. Idézem az erről szóló részeket: „A népdal és a népköltészet összefonódik a gyermek József Attila életében. - A diák József Attilát már a klasszikus zene is vonzza, és igényes hallgatója lesz a nehéz muzsikának. Flallása és emlékezőtehetsége rendkívüli. Ott van minden jelentősebb koncerten. Lajos bácsi, a Zeneakadémia jegyszedője, a kispénzű zenekedvelők patronálója már 50 fillérért is beengedi a zene templomába. - Itt ismerkedik meg Bach, Beethoven, Mozart, Bartók, Kodály és még többek muzsikájával. Utána fél éjszakán át nem tud hazamenni. Később, a nagy versek költője már keresi a kapcsolatot a zene és a költészet között.- Ritmus és zene egymás tartozékai. A próza is végső fokon zenét ad, ezért van külön stílusa, vagyis ritmusa a nagy íróknak. Mert mi a konfliktus - teszi fel a kérdést és felel rá -, a zene disszonanciát ad, problémát, és melyik nagy költő vagy muzsikus problémamentes? Talán Mozart, a forradalmár muzsikus vagy Bach... Verseit méri és hasonlítja az ő magasságukhoz.- Nézd, mily könnyen formáltam legnehezebb mondanivalóimat, mint Mozart- vedd például a Falu című versemet. Vagy a Bánatot: Futtám, mint a szarvasok,- lágy bánat a szememben stb., vagy a Holt vidéket amely formájában harmonikus, és az ősi magyar nyolcas klasszikussá emelt formája; mégis, vagy tán éppen ezért Bach muzsikájához hasonlítom. A város peremén ? - ez már Beethoven muzsikája, szárnyaló, győzni akaró, minden rárakodó nehézség dacára. S a Psalmus Hungaricus, a legnagyobb költészet zenében. Merészség-e A Dunánál című versemet mellé emelni?”10 Szántó Judit szerint 1936-ban a Japán kávéház volt a színhelye az idézett beszélgetésnek; melynek során a költő egy 1930. január 30-i Bartók-Kodály-Debussy-est műsorát lapozgatta.11 Ugyanebben az időben - 1935-36-ban - Bartók János zeneesztéta, Bartók Béla 384