Engel Pál (szerk.): Világtörténet évszámokban 1789-ig (Budapest, 1982)
Földtörténeti korok
1458 1453 A törökök elfoglalják Konstantinápolyi. Az utolsó bizánci császár, XI. Konstantin a főváros védelmében elesik. A szultán Drinápolyból a meghódított városba költözik, amely Istanbul (Isztambul) néven 1922-ig az uralkodó székhelye marad. 1454— 1466 IV. Kázmér lengyel király pártját fogja a német lovagrend ellen fellázadt városoknak, és 1466-ban a toruni békében a rendet a lengyel hűbéruraság elismerésére, valamint Gdansk (Danzig) átadására kényszeríti. Lengyelország kijáratot szerez a Balti-tengerre. A nagymester Malborkból Königsbergbe (ma: Kalinyingrád) költözik. 1455— 1485 A „rózsák harca” Angliában. A gyengeelméjű VI. Henrik hosszú uralkodása alatt (1422—1461) a tényleges hatalmat a magánhadseregekkel rendelkező bárók ragadják magukhoz. A franciaországi katonai vereség hatására egyre szélesebb rétegek kívánják a feudális anarchia felszámolását. 1455-ben Richárd yorki herceg az elégedetlenséget kihasználva fellép a király kegyenceinek kormányzása ellen. A bárók a király személyét játsszák ki a herceg ellen, de 1460-ban Richárd foglyul ejti az uralkodót, és III. Eduárd leszármazottjaként maga lép fel trónigénnyel. Ezzel a polgárháború a Lancaster(jelvénye a vörös rózsa) és a York-család (a fehér rózsa) trónharcává, ill. a mögöttük álló főnemesi pártok háborújává válik. Richárd még 1460-ban elesik, de fia 1461-ben bevonul Londonba, és királlyá kiáltatja ki magát (IV. Eduárd, 1461—1483). Towtonnál legyőzi ellenfeleit; VI. Henrik Skóciába menekül. 1470-ben a Lancaster-párt rajtaütésszerű támadással visszajuttatja a trónra Henriket, de a tewkesburyi csata (1471) a Yorkok javára dönt. Henriket és fiát megölik, a Lancaster-háznak nincs több férfitagja. (-+1483—1485) 1456 Hunyadi János súlyos vereséget mér a Nándorfehérvárt (Belgrád) ostromló II. Mehmed szultánra. Kevéssel utóbb meghal, s a török elleni harcokban szerzett népszerűsége és óriási vagyona (az ország leggazdagabb birtokosa volt) fiaira marad örökségül. 1457 V. László magyar és cseh király meghal. A cseh rendek Podjebrád Györgyöt, a magyarok 1458-ban Hunyadi ifjabb fiát, Mátyást (az idősebbet, Lászlót 1457-ben V. László kivégeztette) választják királlyá. 1457—1504 III. (Nagy) István moldvai fejedelem. Eredményesen védelmezi országa függetlenségét a törökökkel és a lengyelekkel szemben. 1458 V. Alfonz halálával testvére, János foglalja el az aragóniai trónt, míg fia, I. Ferdinánd (1458—1494, Mátyás magyar király apósa) Nápoly és Szicília királya lesz. 7 97