Forgács László: Ünnep után. Petőfi Apostola és a Márciusi Ifjak világnézete (Budapest, 1960)
VI. A gondolati költemény
A KULCSMÜ Két jellegzetesség biztosít különleges helyet Az apostolnak a tárgyias műfajok történetében: stratégiai távlata és tudatossága. Magyar költő e műben intéz először politikailag tudatos támadást az egész úri Magyarország ellen: úgy, hogy gondolati szintézisre törjön világnézetében és átfogóan ábrázolja a társadalmat. A mű értékét ennek a kísérletnek igényessége és problematikus eredményei egyszerre határozzák meg. Történelmi feltételektől függ, mennyiben lehet a társadalmi rendet politikailag tudatosan támadó mű a konkrét-történelmi valóság egészét megragadó alkotás. Csokonai Méla Tempe/őijétől Petőfi Apostolán át Jókai Rab Rábyjáig: a feudális társadalmi rend ellen támadó hős rajza csak problematikusán, az írói távlattól függően lehetett a valóság teljességét feltáró ábrázolás alapja. A Méla Tempefői és Az apostol gondolatiságának egydimenziós volta, csak-felvilágosító, csak-plebejus szemlélete, objektiven kevés volt a korszak szövevényes természetének feltárásához: a nemzeti függetlenségi és a társadalmi felszabadulási küzdelmek egységbelátásához. És a Rab Rábyt megköltő öregedő Jókai nagy írói leleménye, hogy reálisan, tragikomikus színben láttatja a nép felszabadításáért, a polgári felvilágosodásért, az úri magyar világ ellen küzdő, ám a nemzeti függetlenség kivívásának ügyét elhanyagoló hősét és harcait. Művészileg hitelesen ábrázolja azt, hogy az adott történelmi körülmények között a feudális előjogaihoz, de egyszersmind a nemzeti önállóság bizonyos biztosítékaihoz (vármegye) is ragaszkodó, Bécs-ellenes maradi nemesség ellentmondásosan progresszív harcot vívott; hogy volt történelmi jogosultsága — mint az idők, 1848—49 igazolták — ennek a kezdetben nacionalista ellenzékiségnek az osztrák gyarmatosítással szemben. Ráby tragikomikus elszigetelődése ebből a kettős helyzetből fakad: hősünk történetileg jogosult 15* 227