Gerskovics, Alekszandr: Az én Petőfim. Cikkek és tanulmányok (Budapest, 1979)

II. Élő klasszikusok

című verseimet még a múlt év novemberében kiküldtem Moszk­vába; a verseket Hidas Antal testvéröccse vette kézhez azzal, hogy Moszkvába utazik és az S. К.-hoz juttatja őket.27 Nem jelentek meg, ami mellékes. Rólam azonban tudni ok kellene legalább annyit, hogy támadásukkal nem illethetnek... De a tájékozatlanság nem mentesít. Azonfelül nem tudom, de való­színűleg sohasem fogom megtudni, hogy amit rólam írnak, azt honnan veszik. Én abban az irányban egy pillanatig sem »tévelyegtem«... József Attila azt is elmondja, hogy a „Platformtervezet” igazságtalan vádját az úgynevezett oppo­­zíció használja ki... azzal, hogy íme: »mit mondtunk? A szov­jet bürokrácia, ha tehetséges, új ember kerül a mozgalomba, inkább hamis váddal rohan rá, hogy kimarja«28. A kommunis­ta költő itt nem önmagáért, hanem „az egész mozgalomért” aggódik, és az ő szemében október országa továbbra is a kor­szak becsületének és értelmének megtestesítője. A magyar proletárirodalom Moszkvában élő képviselőinek egy része és József Attila között azonban nemcsak politikai és etikai nézeteltérések voltak, hanem művészeti, esztétikai jellegűek is. József Attila mindig elsődleges jelentőséget tulaj­donított a kialakuló magyar szocialista alkotások művészi színvonalának. Nemcsak hogy nem csökkentette a mércét a - mint 6 írta - „szocialista pretenzióval” fellépő költőkkel szemben, hanem fokozta is a követelményeket, mert feltéte­lezte, hogy a proletárharc új tematikáját a lapos kifejezésmód könnyen lejárathatja. 1928-ban Brichta Cézár, a Népszavában gyakran publikáló szociáldemokrata költő verseit bírálva vi­lágosan kifejtette a szocialista író fő ismérveit; „éppen a szo­cializmus érdekében” azt kérte számon rajta, hogy „mennyiben élte át a szocializmust mint költészetet, vagy pontosabban szólván, eszmei tartalmát mennyiben sikerült lelkivé váltania. Ez fontos szocialista szempontból, mert anélkül még a mun­kásság osztályharca is válhat szocializmusellenessé... ”29 Amikor a proletárirodalom műalkotásait az átéltség vagy a 132

Next