Gombrich, Ernst Hans: A művészet története (Budapest, 1974)

Tájékoztató bibliográfia

szettörténet magyar nyelven: Művészettörténet. A TIT József Attila szabadegyetemének előadásai, (szerk.: CSEMEGI J.), 62 füzetben, Bp„ 1958-1966; M. V. ALPATOV: A művészet története. Bp., 1963. Az őskori művészetről: D. FRASER: Primitive Art. F. BOAS: Primitive Art. Az ókori görög és római művészetről magyarul: RITOÓK ZS.-SARKADY J.­­SZILÁGYI J. GY.: A görög kultúra aranykora. Bp., 1968.; CASTIGLIONE L.: Római művészet. Bp., 1971.; a középkori művészetről: MAROSI E. A ro­mán kor művészete. Bp., 1972. ENTZ G.: A gótika. Bp., 1973. A 15. századi németalföldi festészet­ről : E. PANOFSKY: Early Netherlandish Painting. Cambridge, Mass. 1953.; M. J. FRIEDLÄNDER: Die altniederländische Malerei. Berlin-Leyden, 1924- 37. (14 kötet, nagy képanyaggal), új, angol nyelvű, bővített kiadás folyamatban: Early Netherlandish Painting. Leyden, 1967-től. Kissé elavult, de a 14— 15. századi itáliai festészetre vonatkozóan még min­dig jó forrás: R. VAN MARLE: Italian Schools of Painting. The Flague, 1923-38. (19 kötet). Gazdag képanyag található В. BERENSON: Italian Pictures of the Renaissance hét kötetében (London, 1957- 1968). Az itáliai gótikus, reneszánsz és barokk szob­rászatról: J. POPE-HENNESSY: An Introduction to Italian Sculpture. I—III. (London, 1955-1963.) A 14— 15. századi itáliai szobrászatról és festészetről magya­rul: YBL E.: A gótikus szobrászat Olaszországban. Bp., 1923.; Toscana szobrászata a quattrocentóban. Bp., 1930.; RABINOVSZKY M.: Itália festészete. A tre­cento. Bp., 1947. A későbbi korszakokról: M. LEVEY: Painting in Eighteenth-century Venice. London, 1959.; W. FRIEDLÄNDER: From David to Delacroix.; J. REWALD: The History of Impressionism. New York, 1946., és Post Impressionism from van Gogh to Gau­guin. New York, 1956. N. PEVSNER: Pioneers of Modern Design. New York, 1949.; R. SCHMUTZLER: Art Nouveau-Jugendstil. Stuttgart, 1962.; R. ROSEN­­BLUM: Cubism and Twentieth Century Art. New York, 1960.; B. S. MYERS: Die Malerei des Expressionismus. Köln, 1957. A modern művészetről magyarul: ARADI N. : Absztrakt képzőművészet. Bp„ 1964.; M. DE MICHELLI: id. mű; ARADI N.: A szocialista képző­művészet története. Bp., 1970.; H. LÜTZELER: Abszt­rakt festészet. Bp., 1970.; NÉMETH L.: A művészet sorsfordulója. Bp., 1970. A Penguin Kiadó elindított egy sorozatot (kötetei olcsó és költségesebb kiadás­ban is megjelennek), melyek témája a különböző stí­lusfelfogások elemzése. A sorozat címe: „Stílus és civilizáció", eddig megjelent kötetei: J. SHEARMAN: Mannierism; H. HONOUR: Neo-classicism; L. NOCH­­LIN: Realism. A Gondolat Kiadó már említett stílus­történeti sorozata — forrásszemelvényekkel és beve­zető tanulmányokkal - hasonló célt követ. Az ilyesféle bevezetések, kézikönyvek természe­tesen nagyon hasznosak, de gyakran jobban megkö­zelíthető a múlt művészete, ha beható vizsgálat alá vesszük egy-egy kimagasló emlékét, egy-egy mestert vagy jellemző témát. Ha alaposan megismerjük a sa­­lisbury-i katedrálist, Rembrandtot vagy a Buddha­­ábrázolásokat, talán többet megtudunk a középkori, holland vagy keleti művészetről, mintha elolvasnánk egy sor összefoglalást ezekről a területekről. A Norton and Thames and Hudson Kiadó új soro­zatában az egyes kötetek egy-egy jelentős művet, épí­tészeti emléket dolgoznak fel monografikusán, a be­vezető tanulmányhoz fordításban közölt írott forrá­sok csatlakoznak, továbbá későbbi kritikák antoló­giája. Eddig megjelent kötetek: R. BRANNER: Chart­res Cathedral (146. old.) és J. H. STUBBLEBINE: Giotto: The Arena Chapel Frescoes. (156. old.) A ku­tatók, ha részletes és friss információt akarnak egy témával kapcsolatban, gyakran nem könyvekhez for­dulnak, hanem folyóiratokban néznek utána - mú­zeumok és különböző tudományos intézmények ál­tal kiadott évkönyvekben és más periodikákban. A fo­lyóiratcikkeket, közleményeket, a történelem mozaik­szemcséit összegyűjtő forrásközléseket, interpretá­ciókat specialisták írják specialistáknak s a kezdőt valószínűleg zavarba hozza ez a kavargó tarkaság. Az igazán érdeklődő azonban hamar megtalálja a vezér­fonalat, mely a tények labirintusán át a probléma kö­zepébe visz. Tudományos kutatás csak nagyobb könyvtárak­ban végezhető, itt néhány alapvető kézikönyv köny­­nyen útba igazít. Ezek közé tartozik az Encyclopedia of World Art (New York), mely eredetileg olasz ki­adásban jelent meg (Enciclopedia dell'arte univer­sale). Magyar nyelven a Művészeti Lexikon (4 kötet). Bp., 1965-68. igazíthat útba. A legátfogóbb művész­lexikon a THIEME-BECKER. Címszavait németül ír­ták, de a bibliográfia az egyéb nyelven írt műveket is tartalmazza. Teljes címe: Allgemeines Lexikon der bil­denden Künstler. (Kiadta: U. THIEME és F. BECKER, Lipcse, 1907-50.) Minthogy a 37 kötet kiadása több mint 40 évig tartott, a korábbi kötetek szükségsze­rűen elavultak, az utolsók viszont a háború nyomait viselik magukon, némileg mechanikusak. Ha reprodukciókat keresünk, a nyelvi nehézségek kevésbé számítanak, mivel a képaláírások könnyen érthetők bármely idegen nyelven is. A leggazdagab­ban illusztrált művészettörténet a német kiadású PROPYLÄEN-KUNSTGESCHICHTE (Berlin, 1925-től) - 16 kötetében, több pótkötetében csaknem tízezer egészoldalas illusztrációt tartalmaz. Új kiadása is megkezdődött. Az itáliai művészet történetének máig alapvető összefoglalása A. VENTURI: Storia deli'Arte Italiana. (Milano, 1901^10., 25 kötetben.) Jól illuszt­513

Next