Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén - Magyar história (Budapest, 1976)
A törökök világa
intő példája összefogást sürgetett a megmaradt balkáni és a nyugati országok között. Ez az összefogás Hunyadi János és az albán Szkander bég harcaiban, sikereiben-kudarcaiban valósult meg. Hunyadi győzelmes balkáni hadjárata 1443-44 telén, majd Nándorfehérvár védelme 1456-ban azonban csak a magyar földek közvetlen támadásától tartotta vissza a törököket, megállítani már nem tudta őket. 1451-ben óriás került a szultáni trónra: II. Mohamed, a Hódító. Kétéves gondos előkészület után elfoglalta Konstantinápolyi, amit Brussza és Edirne után a birodalom végleges fővárosává tett. Minden további lépése egy-egy balkáni ország bukását hozta. 1459-ben végleg török tartomány lett Szerbiából, 1460-ig a görög félszigetből. Három év múlva elesett Bosznia. Albánia 1467-ig, Szkander bég haláláig még tartotta magát, azután szomszédai sorsára jutott. A Hódító halálakor (1481) a törökök már a Szávától délre fekvő magyar erődítésláncolattal álltak szemben. Kisázsiában a század hetvenes éveire egyetlen riválisuk sem maradt, megnyílt az út az arab és a perzsa földek felé. A Dunától északra a hűbéres román vajdaságok, a Fekete-tenger túlsó partján pedig a krími tatár kánok mindenkor megbízható vazallus állama erősítették a birodalmat. A századforduló csendesebb évtizedeit 1512-től Szelim szultán, a Rettenetes, nyolcesztendős uralma követte, amelynek során a nyugati végeken szerződésekkel biztosított béke volt, a háborúk súlya keletre helyeződött át. Megkezdődött az évszázados viaskodás a legyőzhetetlen ellenféllel, az éppen újjászülető perzsa birodalommal. Szelim szétverte a sah seregét, meghódította fővárosát, Tebrizt, majd délnek fordult. Lerohanta a Közel-Keletet és Egyiptomot. A páratlan lendületű terjeszkedést 1520-tól egy újabb óriás, Hódító Mohamedhez felérő hatalmas egyéniség, Törvényalkotó Nagy Szulejmán folytatta. Már a trónra léptét követő évben megindult Magyarország ellen. Halálos sebet ütött rajta: kéthavi ostrom után elfoglalta a déli védvonal legfontosabb erődítését, Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot. Az ország gyengén, szegényen, tehetetlenül nézett a mohácsi csata elé. 13