Homolya István: Palestrina Lassus - Zenei Kiskönyvtár (Budapest, 1984)

A reneszánsz zenei műveltségéről

jedését azonban nem szabad spontán lejátszódó fo­lyamatnak tekinteni. Ideológiai és fegyveres harc in­dult meg 1517 után, amely néhány évtized múltán féktelen erővel lángolt fel, és átnyúlt az elkövetkező évszázadokba. Ugyanebben az időben keletről megújult erővel és világhódító szándékkal tör előre egy katonai nagyha­talom: a török. 1453-ban elfoglalja Konstantiná­polyi, eléri a Földközi-tenger térségét, közvetlenül fenyegeti a keleti hajózási vonalakat és a kontinenst. A nemrég még komoly tekintéllyel és hatalmi pozíció­val rendelkező Magyarország 1456-ban még megállít­ja a török előrenyomulását (Nándorfehérvár), de 1526-ban már nem képes ellenállni az ozmán biroda­lom terjeszkedésének: a török Budáig nyomul előre. 1529-ben már Bécset támadja, igaz, sikertelenül. 1532-ben minden addiginál hatalmasabb sereggel vo­nul az osztrák főváros felé, de ekkor igazi ellenállásba ütközik: német, spanyol, olasz és cseh egyesült seregek várják a szultán hadait, amelyek menekülésre kény­szerülnek. 1571-ben a spanyol—velencei flotta Le­­pantónál súlyos vereséget mér a törökre. Európa fel­lélegezhet, de csak ideig-óráig. A török még igen so­káig állandó, fenyegető veszély marad. Ebben a viharos, bonyolult történelmi időszakban bomlik ki és jut el tetőpontjához Európában, minde­nekelőtt Itáliában az a szellemi-művészeti mozgalom, amelyet összefoglalólag reneszánsz kultúrának szo­kás nevezni. A reneszánsz magyarul újjászületést je­lent, ami a klasszikus művészeteknek, általánosabban az ókor szellemiségének a feléledésére utal a középkor 7

Next