Jimenez, Antonio Nuñez: Kuba földrajza (Budapest, 1966)
I. Kuba természeti földrajza
Az ország másik, legjelentősebb tava a Zapata mocsárban levő kör alakú Tesoro tó. Hossza kelet—nyugati irányban 3,2 km, észak—déli irányban pedig 4 km. Összterülete kb. 9 km2. Mélysége átlagosan 10 m felett van. Kuba legjelentősebb tóvidéke a Guanahacabibes földszorosán van, ahol a két part között száznál is több kisebb tó található agyagos depressziók nyomán. Közülük a kb. 6 km hosszú, 2 km széles és 4 km2 összfelületű Pesquero tó a legnagyobb. A Guanahacabibes-félszigeten levő, 25 m mély és kb. 100 m átmérőjű, mészkő-dolinában képződött San Juan tó Kuba legmélyebb tava. ORSZÁGOS VÍZGAZDÁLKODÁSI INTÉZET A Forradalmi Kormány 1962-ben létrehozta az Országos Vízgazdálkodási Intézetet, amelynek nagy jelentősége van gazdasági életünk fejlesztésében és népünk életszínvonalának felemelésében. Kubában a forradalom előtt nem sok gondot fordítottak a helyes vízgazdálkodásra és örökségül kaptuk a vízellátás megoldatlanságát. A falvak és városok vízellátottsága kezdetleges; vetések pusztulnak el öntözés hiányában; a meglevő ipari üzemek gyakran a legnagyobb nehézségekkel küzdenek, a tervezettek felépítését gyakran a vízhiány gátolja. Az elmondottak ellenére egyetlen jelentősebb vízügyi létesítmény sincs a tenger felé futó folyók mentén. Az Országos Vízgazdálkodási Intézetet azért alapították, hogy egy szervezetbe tömörítse, fejlessze' a vízügyi kutatásokat, irányítsa vízkészletünk megőrzését, használatát és ellenőrzését, mert a víz nélkülözhetetlen Kuba gazdasági életének fejlődésében.