Kiss Lajos - Németh István (szerk.): Szegedi kalauz (Szeged, 1957)

Felsővárosi séta

A volt rendházban ma az erdészeti technikum növen­dékei kaptak otthont. Kinn, a Szent György téren, magas oszlopon álló XVIII. századi barokk Mária-szobor (térképünkön: 2.) valószínűleg egyszerű és szegedi származású kőfaragó­­mester műve. A szobor eredetileg a Dömötör templom előtt, a volt Templom téren állott. A Szent György tér szomszédságában, az Osztrovszky és Kossuth utca sarkán ma modern iskola áll (térképün­kön: 3.). bálán hatalmas emléktábla hirdeti, hogy e helyen állott egy régebbi ház, amelyben a szegedi iro­dalom első nagy alakja, Dugonics András született. Ö volt az első magyar regényíró (Etelka) és a népkölté­szeti érdeklődés úttörője. A József Attila sugárút 11. sz. házban Babits Mihály nagy magyar költő lakott 1906. év végén. Ebben az időben mint a szegedi főreáliskola tanára tanított Sze­geden (térképünkön: 4.). Az utca torkolatánál, a Lenin körút sarkán romanti­kus ízlésű lakóház áll (térképünkön: -5.), amely Zsótér Andor egykori szegedi kereskedő-földbirtokosé volt (Lenin körút 7.). A Zsótér-házzal szemben az építőipari technikum di­ákotthona (volt pénzügyigazgatóság, Lenin körút 2—4, (térképünkön: 6.), és a Radnóti gimnázium (Lenin körút 6., térképünkön: 7.) épületei állanak. Utób­bit 1899-ben Baumgartner S. építőművész tervezte. A városnak ezen a részén kisebb tér áll, amelyből a Maros utca indul. A térnek Tisza felé eső részén ma egy templom alapozása látszik. Ide tervezték az új evangé­likus templomot. Ezen a helyen korábban a »kiskaszi­­nó« állott (Maros utca 4, térképünkön: 8.), amely az önkényuralom idején, 1851-től 1860-ig a magyar szí­nészetnek volt menedékhelye, s a nemzeti érzés istápo­lója. Az ellenforradalom idején, a forradalom alatti nagy Munkásotthonból kiűzött szegedi munkások otthona lett mindaddig, míg a Hétvezér utcai nagy Munkásott­hon felépült (1920—26.). Régi, öreg épület volt, s vi­zesfalú termeiben tanította a szegedi dolgozókat Juhász Gyula, s itt találkozott először szervezett munkásokkal az egyre érlelődő József Attila (1924—25). A Maros utcábap, a 26. szám alatt (térképünkön: 9.) egyik érdekes ipari műemlékünket, Felmayer Gusztáv, volt szegedi tímár házát látjuk. Jellegzetes bőrszárító padlása van, s valaha nem voltait ritkák a városban a 86

Next