Kovács Sándor Iván: Pannóniából Európába. Tanulmányok a régi magyar irodalomról (Budapest, 1975)
Csáti Demeter éneke Pannónai megvételéről József Attila értelmezésében
CSÁTI DEMETER ÉNEKE PANNÓNIA MEGVÉTELÉRŐL JÓZSEF ATTILA ÉRTELMEZÉSÉBEN Emlékezzenk régiekrel, Az Szythiából kijüttekrel, Magyaroknak eleikrel, És azoknak vitézségekrel. (Csáti Demeter) Egy nemzetnek csak egy költészete van... (József Attila) Szeged félszáz éves egyeteme a Monarchia és a történelmi Magyarország széthullásával megszűnt kolozsvári egyetem jogutóda. Megalakulásakor tüntetőén a bukott Osztrák—Magyar Monarchia utolsó valamire való császárának nevét írták homlokzatára: Ferenc Józsefről nevezték el. Ma egy magyar költőgéniusz nevét viseli: József Attila Tudományegyetem. A valahai névadó császár volt, akinek történelmi súlya vagy súlytalansága eleve véges, a mostani költő, akinek kiküzdött művészi rangja végtelen; amaz osztrák és arisztrokrata és rebelliseket akasztató, ez magyar és proletár és szocialista — ím, ennyit ment előre világunk alig félszázad alatt. Egyetlen közös vonásuk mégis van azért: a császár és a költő egyformán két keresztnevű, a József nevezetben pedig épp hogy közösek. A puszta keresztnév vagy keresztnevek kevély viselése mindig uralkodói kiváltság volt, de most egy költőnek is megadatott, akár ha császár lenne ő is, miként a hun-Attila volt, az „Isten ostora”. Mert Józsefet mondani úgy, mint Petőfit, Adyt vagy Radnótit: furcsa. A József Attila a természetes. De hagyjuk a nevek mágiáját (bár mikor rugdosott lelencként lepistázták, a költő elorzott attilasága büszke tudatával ébredt személyisége önértékeire), vessük tekintetünket a 20-as .évek eleji József Attilára, aki talán még maga sem hitte akkor, hogy Makót, a klasszikus kis vidéki várost hátrahagyva, és Szeged karcsú tornyainak véve az irányt, nemcsak filozopteri-költői polgárjogot kap Dugonics, Kálmány, Tömörkény, Móra, Juhász irodalmi városállamában, de a világirodalomba is begyalogol. 246