Nagy Dezső: Magyar munkásfolklór (Budapest, 1987)
VI. Az ipari munkásság hagyományai, folklórja 1945-ig
VI. AZ IPARI MUNKÁSSÁG HAGYOMÁNYAI, FOLKLÓRJA 1945-IG Papok, katonák, polgárok után így lettünk végre mi hű meghallói a törvényeknek: minden emberi mű értelme ezért búg mibennünk, mint a mélyhegedű. József Attila A legrégibb európai munkásdalokat az antifeudális városi mozgalmak dalkincsében kereshetjük. A középkori lollard eretnekek 1300 körül keletkezett egyik dala, melynek motívumait a munkásdalokban még a 20. században is megtaláljuk, így tette fel a korabeli társadalom alapvető kérdését: Als Adam grub und Eva spann, Wo wer denn da der Edelmann? (Mikor Ádám a földet túrta és Éva a rokkánál font; hol volt akkor a nemesúr?) Ugyanez a dal jelent meg az angol Wat Г('/«‘-felkelésben is, 1381-ben: When Adam delved and Eve span, Who was then the gentleman ? Ismerték a nagy német parasztháború mozgalmaiban is: Florian Geyer nevéhez fűződik; s végül korszerűsített, 20. századi magyar szövege Gábor Andor adaptációja: A föld teremtésének kezdetén, Sej, haj, hahó! Hol volt még akkor gazdag és szegény? Sej, haj, hahó!... CFöld, kenyér, szabadság, 1945: 15.) A modern, szervezett munkásság kialakulása előtt is voltak ipari munkások: a céhek keretében dolgozó inasok, segédek, a különféle falusi 165