R. Várkonyi Ágnes: Magyarország keresztútjain. Tanulmányok a XVII. Századról (Budapest, 1978)
Társadalom és nemzeteszme
akiknek 1456-ban a nyakukon volt a török, a szerzetesek - főleg ferencrendiek - szervező munkája során „felvették a keresztet”, és csapatostól özönlöttek Hunyadi táborába, Nándorfehérvár alá. Az egyházi és a világi hatalmat az eretnek és hódító oszmán hatalom elleni harc azonos érdeke vezette. A jobbágyok érdeke ellentétes volt az uralkodó osztályéval, a külső veszély sem békítette össze soha őket, de átmeneti együttműködés létrejöhetett egyes csoportjaik között. A szerzetesek a szkítiai harcos erényekről, Magyarország hajdani dicsőségéről, a régi szent királyokról prédikáltak a népnek, s ily módon a nemesi nemzeti ideológia egyes tartalmi elemei leszálltak a feudális társadalom elnyomottjainak soraiba. Néhány évtizeddel később Mátyás király udvarában humanista írók a nemes és nemtelen közös hazájáról beszélnek. De e vékony értelmiségi réteg gondolatai nem a hazai társadalmi tapasztalatok alapján kristályosodtak ki, hanem külföldi hatásokra fogamzottak meg. Sem a török ellen induló parasztokat lelkesítő nemesi nemzeti ideológiában, sem a humanisták nézeteiben nem találunk olyan elemeket, amelyek az alsóbb rétegek gondolatvilágában, elsődlegesen az ő körükben, az uralkodó osztály ideológiájától függetlenül alakultak volna ki. A XV. század végéig pedig a tényanyag tanúsága szerint rendi nemesi nemzeti ideológia csak a különböző vallási irányzatok áttételein hatolhatott le a feudalizmus alsó rétegeihez és terjedhetett el a parasztság körében. A mindennapi paraszti élet kohójában kiforró ideológia - amint 1514 példája és az eretnek mozgalmak tanúsítják - a feudális terhek felszámolására irányul, és az árutermelő paraszti rétegek érdekeit érvényesítő törekvéseket tükröz. A felkelő jobbágyok, amikor magukat egy nagyobb közösség részének tekintik, akkor nem a nemzet fogalmába kapcsolódnak, hanem a vallási csoportokkal, majd 1514-ben egy-két esetben az országgal, Magyarországgal azonosítják magukat.3 3 3°