Romsics Ignác: Elleforradalom és konszolidáció. A Horthy-rendszer első tíz éve - Magyar história (Budapest, 1982)
A konzervatív reformpolitika és a revízió megalapozásának útján
Az 1926-os választások után kettévált a Fajvédő Párt. Azok (például Gömbös), akik a mélyreható társadalmi reformokat nem annyira megingathatatlan meggyőződésből, mint inkább a bázisteremtés szükségéből hangoztatták, Bethlen oldalára álltak. Az őszinte kisebbség ugyanakkor kezdte megszabadítani magát az antiszemitizmus nyűgétől, s a parasztság és a munkásság gondjaival való azonosulás útjára lépett. A klaszszikus példa Bajcsy-Zsilinszky Endre balratolódása. A kormánytámogatás helyett 1928-ban Előőrs címmel ellenzéki lapot indított, amely olyan pályájuk elején álló íróknak biztosított fórumot, mint Féja Géza, Szabó Pál, Veres Péter, Tamási Áron, Erdélyi József, Sinka István és mások. Utóbbiak, a népi írók egyébként maguk is a húszas évek utolsó harmadában születő új típusú ellenzékiség egyik ágát jelentették. Erdélyi József versei (Ibolyalevél, 1922; Világ végén, 1924), Kodolányi János ormánsági novellái (Sötétség, 1922; Szegények halála, 1924; Kántor József megdicsőülése, 1925), Tamási Áron írásai (Lélekindulás, 1925) és Illyés Gyula költeményei (Nehéz föld, 1928) a parasztság s ezen belül a legszegényebb paraszti rétegek helyzetéről tudósítottak. Negyedikként néhány egyetemi ifjúsági szervezet említhető. A budapesti Bartha Miklós Társaságban (1925-ben alakult) Fábián Dániel, Kodolányi János és József Attila fürkészték a magyar jövő lehetséges útjait, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában (előzményei 1928-ig nyúlnak vissza) Erdei Ferenc, Tolnai Gábor, Bibó István és Ortutay Gyula bontogatták szárnyaikat, a felvidéki Sarló-mozgalom élén pedig Balogh Edgár állt. Ezek a mozgalmak utóbb egytől egyig jelentős helyet vívtak ki maguknak a magyar szellemi vagy politikai életben, s szinte valamennyi az 1945 utáni népi demokratikus fejlődés tekintélyes irányzata lett. Egyelőre azonban a politikai élet jelentéktelen tényezői voltak. A Független Kisgazdapárt csak 1930-ra alakult meg, Bajcsy-Zsilinszky csaknem magányos Don Quijoteként állt pásthoz, a népi írók a magyar szellemi élet ígéretei s nem befutott és befolyásos tekintélyei voltak, 240