Tardy Lajos (szerk.): Rabok, követek, kalmárok az oszmán birodalomból - Nemzeti könyvtár (Budapest, 1977)
VII. Dernschwam János: Utazás Konstantinápolyba, 1553-55
UTAZÁS KONSTANTINÁPOLYBA török udvarnál működő követét. A bailo egyben államának ott tartózkodó alattvalói felett bírói hatalmat is gyakorolt. 222. Füleket és Salgót 1554 szeptemberében foglalták el a törökök. A „sok más várat” kijelentés túlzás. 223. Hamza bég ebben az időben Szécsény szandzsákbégje volt. 224. Bebek Ferenc és György jól fegyelmezett hadát a törökök hamis kémjelentésekkel csalták tőrbe Füleknél. A vár 1554. szeptember 4-én került török kézre. 225. Vö. Ezékiel jövendölése, 42. és 44. rész. 226. Szergiosz, más néven Bahira, a hagyomány szerint nesztoriánus barát volt, aki felismerte Mohamed prófétai küldetését. Állítólag a Koránban lévő bibliai kitételek egy részét is tőle tanulta Mohamed. Ismét más korai - célzatos - források szerint viszont a próféta minden tételét a baráttól kapta volna. 227. A mai Díván jolu. 228. tavukcsu basi [tawckczschi basa], jelentése inkább: tyúkárusok felügyelője. 229. Avrat pazari [Awrat pazar] (= Asszonypiac), az egykori Forum Arcadii helyén kialakított térség. 230. A hippodrom eredetileg versenytér a lóverseny és a kocsiverseny számára. Itt játszódtak le a bizánci császárság korában a két cirkuszi párt - valójában politikai párt -, a „kékek” és a „zöldek” véres vetélkedései. 231. Az At mejdani [Athmedan] nemcsak a bizánci időkben volt nevezetes események színhelye, hanem az oszmán-törökök korában is. Itt gyilkoltatta le pl. II. Mahmud szultán a fejlődés kerékkötőjévé vált janicsárokat 1826-ban. 232. Az V. századból származó kígyós oszlopot (Jilanli szütun) Delphiből, az Apollón-templomból szállították ide. Amikor az egyesült görög városállamok győzelmet arattak a perzsák felett, a hadizsákmány beolvasztása közben került elő; tetején ezért arany olvasztóteknő állt. Az olvasztóteknőt tartó csavart tagok mindegyike kígyófejben végződött (Fehér G.: Isztambul és környéke. Bp. 1974. 74. 1.). 233. Az egykorú leírók (Bonfini, Vadianus stb.) egy Héraklész-szoborról és két kapuőrző vitézről tudnak. A Héraklész-szobor a nagy előudvaron állott, a két ércvitéz az első kapu felvonóhídjánál. (Vö. Balogh J.: A művészet Mátyás király udvarában. I. köt. Bp. 1966. 141-142. 1. és Fekete L.: Budapest a törökkorban. Bp. 1944. 7. 1.) 234. Ibrahim görög származású volt. 235. A kivégzést 1457. március 16-án hajtották végre a Szent György téren. 236. Czillei Ulrik (14067-56), királyi helytartó; Hunyadi János halála után a teljhatalom megszerzésére törekedett és félre akarta állítani a nagy hadvezér fiait. 1456. november 5-én ölték meg Hunyadi László hívei. 237. Belgrád - Nándorfehérvár, Alba'Bulgarorum, Alba Graeca stb. - e korban szokásos egyik elnevezése. 238. V. László (1444-57), a második Habsburg Magyarország trónján. 409