Tolnai Gábor: Örökség és örökösök. (Kazinczytól máig) (Budapest, 1974)

Költészetünk és a nagyvilág

hagyomány szemszögéből kissé lazán, bőbeszédűen fogalmazza ere­deti verseit Fayad Jamis is. A fordítások során azonban mintha levetkőzte volna a maga lírájának sajátosságait; a magyar költő megoldásait magáévá téve, tömören, pontosan, lényegre tapintóan ültette át József Attila verseit. Fayad Jamis műfordítói törekvése egyébként is a lehetőségek szerinti tartalmi és formai hűség megvalósítása. Célkitűzése csaknem minden esetben sikerrel járt. Sikeres megoldásainak színvonalát kü­lönösen dicsérik az olyan esetek, amikor egy-egy lefordíthatatlan magyar sorral vagy fordulattal találta magát szemben. Ilyen esetek­ben kereste és legtöbbször meg is találta a formális hűségnél, a szószerintiségnél, a József Attila-vers világát hívebben kifejező spa­nyol megoldásokat, fordulatokat. Fordításainak mindenikéről le kell írnunk, hogy József Attila-versek: spanyol József Attila-versek. Két költemény spanyol változatáról - az Altatóra és a Favágóra gondolok - a legnagyobb dicséret is joggal elmondható: - hogyha műfordítás egyáltalában elérheti az eredeti versek hatásfokát, ez a két műfordítás mindenféleképpen eléri azt. József Attila halálának huszonötödik évfordulóján egymás után jelennek meg a költő életművéből a korábbi kiadásoknál mind na­gyobb és nagyobb terjedelmű gyűjtemények külföldön. Öröm szá­munkra, hogy a jubileumi esztendőben már spanyol nyelvű József Attila-kiadást is köszönthetünk. Fayad Jamis kis kötetével elindul a magyar költő diadalútja a közel kétszázmillió lelket számláló spanyol nyelvterületen is. (1963)

Next