Unger Mátyás - Szabolcs Ottó: Magyarország története. Rövid áttekintés (Budapest, 1965)
A 13. század derekától a mohácsi csatavesztésig
Hunyadi halálát a nagyhatalmú Ciliéi—Garai-féle főúri liga aljas módon a Hunyadiak megsemmisítésére akarta felhasználni. Rágalomhadjárattal kezdték, majd addig merészkedtek, hogy hadsereggel követelték Hunyadi Lászlótól Nándorfehérvár kulcsait. De a híres hadvezér daliás fia a hadsereget kizárta, s csak Ciliéit és rokonát V. Lászlót engedte be a várba. Ott azután véres jelenetek játszódtak le. Tárgyalás közben a heveskedő főúr kardot rántott, mire Hunyadi berontó hívei lekaszabolták. A megrettent király esküvel fogadta, hogy nem áll boszszút a cselszövőért, amikor azonban sikerült Budára jutnia, újra a Hunyadiak ellenségeinek játékszere lett. A Hunyadi-fivéreket, főbb párthíveikkel együtt udvarába csalta, elfogatta, s Lászlót hitszegő módon lefejeztette. „Az ország fejét ütötték le” — keseregtek mindenfelé, amikor hírét vették, mi történt a budai Szent György téren. A Hunyadi-párt — Szilágyi Mihály és Szilágyi Erzsébet vezetésével — fegyveres szervezkedéssel válaszolt a törvénytelenségre, mire a nyílt felkeléstől rettegő király — Mátyást fogolyként magával hurcolva — Prágába menekült. Nem is jött onnan vissza többet. Esküvőjére készült, de — valószínűleg mérgezés következtében — váratlanul meghalt. 1458 csikorgóan hideg januárjában királyválasztásra jöttek össze a rendek. A főurak Budán, a köznemesek Rákoson. A főurak közt több híve is volt Frigyesnek, a német^császárnak, mások a Jagello-házból akartak választani. Garai László nádor és Újlaki Miklós bán viszont legszívesebben a maguk fejére tették volna a koronát. A köznemesség és az ország népe azonban a nagy Hunyadi fiát kívánta. A főurak hoszszas alkudozás után végre maguk is hajlottak erre, különösen amikor a 15—20 ezer fegyveressel felvonuló Szilágyi Mihály azt mondta a vonakodóknak, „akkor pedig majd kardom szerez királyt”. Mátyás király 64