Váci Mihály: A zsezse-madár. Tanulmányok, cikkek, vallomások 1960-64 (Budapest, 1964)
Új barázdák
hon írta. Erre vall az is, hogy József Attilát még a „talán" szócska is bántotta, mint azt Cserépfalvi írja. Senki nem vitatja: József Attila Párizsban óriási lehetőségeket kapott a szocializmussal való megismerkedésre, s hogy világnézete és ízlése, költői egyénisége itt, Párizsban is nagyon sokat fejlődött, de tegyük hozzá hangosan az igazság másik felét is Hont Ferenccel egyetértve, aki ezt írja József Attila párizsi tartózkodása előtti éveiről: „Attila rendkívüli érdeklődéssel tanulmányozta a külföldről érkezett írásokat. Az elméleteket gyakran helyeselte, de verset más módon írt. Egyrészt sokkal erősebben kapcsolódott Juhász Gyulához, másrészt pedig az alföldi valósághoz. Gyakran jártunk együtt az alsó- és felsővárosban, ott is a szegény negyedben. Gyakran voltunk együtt azzal a sajátos szegedi munkással, aki félig gyári munkás, félig a saját kis földjét művelő paraszt. Ez a valóság sokkal erősebben hatott rá mindenfajta külső forradalmat hirdető elméletnél.” Nem becsüljük le az elméletek, eszmei áramlatok, ideológiák hatását, de forradalmárnál és költőnél nem beszélni a valóság, a társadalom, az osztály, az élmény, a látvány, az érzelem, az indulat eredetéről és megkötő, eljegyző szerepéről (amely pedig éppen József Attilánál oly korán jelentkezik) - alapos hiba. Nem hagyhatjuk említés nélkül azt sem, hogy a párizsi tartózkodás után itthon ismerkedett meg valóban a munkásmozgalommal, és a munkásmozgalomban legalább oly döntő hatások érték őt, mint a szocializmussal kacérkodó párizsi értelmiségi és művészkörökben. Párizs zűrzavaros szellemi kavalkádját ne becsüljük többre az itthon már előbb megismert, később pedig tevékenyen alakít tott valóságnál, egy osztály életénél, mozgalmánál és ha“ tasánál. И