Vitányi Iván: A zene lélektana (Budapest, 1969)
Jegyzetek
Saját fiunk halálakor — ha érzelmünket nem egyetemesítjük — fájdalmat, de nem részvétet érzünk. A félelem és részvét ugyanaz az érzelem, csak az egyik önmagunk, a másik a többiek vonatkozásában. Félelem és részvét egysége a katarzisban tehát az emberi partikularitás és társadalmiság egységének megnyilvánulása." (Heller Ágnes: Az aristotelési etika és az antik ethos. Bp. 1966. 196. old.) 134. Kari Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. Bp. 1962. 50. old. 135. Vö. még Szigeti József: Bevezetés a marxista—leninista esztétikába. 1. rész. Bp. 1964. 52 —53. old. Szigeti itt a katarzisnak azt a mozzanatát hangoztatja, hogy elvezet a „dolgok rendezettebb látásáig”. 136. Antonio Gramsci: Marxizmus—kultúra—művészet. Bp. 1965. 58. old. 137. Gramsci másutt a felépítményt és az emberi akaratot egymás szinonimájaként használja. (Uo. 86. old.) 138. George Thomson: Aischylos és Athén. Bp. 1958. 364 —366. old. 139. Arisztotelész: Poétika. Bp. 1963. 16. old. 140. Uo. 29. old. 141. Heller: id. mű. 272. old. 142. „A madarak tarka színpompás tollazata akkor is csillog, ha senki sem látja, énekük akkor is hangzik, ha senki sem hallja... A műalkotás azonban magáért véve nem ilyen fel nem fogott jellegű, hanem lényegében kérdés, beszéd a visszadobbanó kebelhez, szózat a kedélyhez és a szellemhez.” (Hegel: Esztétikai előadások. I. Bp. 1952. 72. old.) 143. Arisztotelésznek a zenei katarzisról vallott felfogását illetően lásd Politika. Bp. 1923. 226 -232. old. 144. József Attila Összes Művei. III. köt. Bp. 1958. 92. old. 145. Percy Bisshe Shelley: Essays and Letters. Walter Scott. London é. n. 12. old. 146. Ami összhangban áll Garai Lászlónak azzal a megállapításával, hogy a szépélmény a specifikusan emberi alapszükséglet (korábbi megfogalmazásban szabadságszükséglet) „szimbolikus kielégülése”. (Garai László: A szép pszichológiája. — Magyar Filozófiai Szemle. 1962/4. sz.). 147. Roman Jakobson szerint: referenciális, A. Moles szerint: szemantikai. (Roman Jakobson: Linguistics and Poetics. — Style in Language. Cambridge 1960. 350 —377. old.) — Abraham Moles: Information Theory and Esthetic Perception. Urbana—London 1966. 124—169. old. 148. Jakobson szerint: poétikus, Moles szerint: esztétikai (Uo.). 149. József Attila: id. mű. 227. old. 150. Uo. 227. old.