Kubinyi András: Mátyás király - Tudomány-Egyetem (Budapest, 2001)
A gyermekkortól a királyválasztásig
21 A gyermekkortól a királyválasztásig Ebben a házassági politikában Mátyás is szerepet kapott. 1451-ben kötötték meg a házassági szerződést a két gyermek, Hunyadi Mátyás és Cillei Erzsébet között, a szülők közti ellentét miatt azonban csak 1455 nyarán került sor a házasságra. Cillei Ulrik ekkor átadta leányát Hunyadi Jánosnak, Mátyást viszont a király kamarásaként V. László udvarába vitték, mivel a király anyja, Zsigmond király leánya, Cilléi Ulrik első fokú unokatestvére volt. A két féle gyermekházassággal nyilvánvalóan túszokat szedett egymástól. A házasság elhálását természetesen elhalasztották a gyermekek felnövéséig, Cillei Erzsébet azonban rövidesen elhunyt, valószínűleg Hunyad várában. A házasság különben politikailag hasznos lett volna a Hunyadiaknak, mert Cillei Ulrik nemcsak magyar főúr, hanem német birodalmi fejedelem is volt, és mivel fiú utóddal nem rendelkezett, Mátyás örökölhette volna a Cillei-vagyont, valamint rokonságba került volna a szerb fejedelmi családdal is. A volt kormányzó halála a nándorfehérvári győzelem (1456) után fiát, Lászlót tette a Hunyadi-vagyon örökösévé és János nagyszámú familiárisának urává. Lászlóban megvolt a kellő ambíció, és most hatalma is lett ennek kielégítésére. Apja nyomdokaiba akart lépni, azaz elsősorban az országos főkapitányi tisztséget kívánta megszerezni, erre viszont V. László rokona, Cillei Ulrik is igényt tartott. A király 1456 őszén Cilléivel és-a török elleni hadjárat ürügyével - sereg élén jelent meg Nándorfehérvár előtt. Az ekkor bekövetkezett eseményt a források pártállás szerint eltérően adják elő. Annyi mindenesetre tény, hogy Hunyadi László, aki a nagybátyja, Szilágyi Mihály által parancsnokolt Nándorfehérvárott tartózkodott, nem engedte be a sereget a várba. Csak a király és Cilléi nyert bebocsátást minimális kísérettel. Ezután Hunyadi László és hívei magukhoz hívatták Cilléit, és állítólag egy, a gróf által Brankovicnak írt és elfogott levél tartalmára hivatkozva, miszerint Cilléi gróf meg akarta ölni a Hunyadi testvéreket, 1456. november 9-én meggyilkolták Cilléit. A jelek szerint ebben Hunyadi László maga is részt vett. Az esemény hírére a királyi sereg feloszlott, V. László pedig gyakorlatilag a Hunyadi-család tagja lett. Hunyadi László a kezén levő Temesvárra kísérte a királyt. Ott tartózkodott Szilágyi Erzsébet és valószínűleg Mátyás is. Az uralkodónak esküt kellett tennie, hogy nem bosszulja meg rokona halálát, és ki kellett neveznie Hunyadi Lászlót főkapitánnyá. Cillei volt Szlavóniában a leghatalmasabb úr. Halála új helyzetet teremtett az országban. Vele kihalt a Cillei-dinasztia, özvegyének nem sikerült a családi vagyont megtartania. Birodalmi fejedelemségére III. Frigyes császár tette rá a kezét, a magyarországi birtokokon zsoldoskapitányai osztoztak. Ugyanakkor Magyarországon 1456-ig a Hunyadi János és szövetségese, Újlaki Miklós közti - időnként kisebb nézeteltérésekkel